A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. permhez tartozóknak kell tekintenünk. Feljebb a litéri Csererdő felé szintén találunk a sárga löszterületen vereslő foltokat, a melyek azonban már egy finomszemű és csillámos homokkő elmállásából erednek, sőt az említett erdő széle mentén már magát az ép kőzetet is megtaláljuk. Rossz kagylólenyomatok (Pseudomonotis) mutatkoznak rajta. Aligha csalódom, ha ezt a kőzetet a BITTNER által vizsgált 1 hidegkúti homokkővel tartom azonosnak; mert hogy ezen homokkő Hidegkút felől átterjed idáig, azt bizonyítja az a körülmény, hogy a Romkűthoz közel (a hol pedig a kérdéses csererdei homokkőlapok nagy számban fedik a talajt) a szabadjai temető keleti szélén, sőt magában a temetőben is a hidegkúti homokkövet nagy táblákban fejtik ki a temető árkából és sírgödreiből. Itt a fosszilis zárványok is jobbak s eddig hat oly faj került elő, a melyek a hidegkúti homokkő faunájában is bennfoglaltatnak. Ezek: Psc udomonotis hinnitidea BITTN. Pecten cf. discites SCHLOTH. Gervilleia cf. pannonica BITTN. Myalina cf. vetusta BITTN. Myophoria fallax Seeb. var. stibrotunda BITTN. My a cites Fassaensis WISSM. Ezekből kettőt (Pecten cf. discites és Myophoria fallax Seeb. v. stibrotunda BITTN.) már BITTNER is közöl és pedig a hidegkúti homokkőre való utalással (U. o. 76. 1.). Szálban álló és az egész vonulat hosszában elterjedt werfeni tag a hidegkúti homokkő felett következő márgás, meszes csoport, továbbá a werfeni felső dolomit, valamint a werfeni csoport felső záró tagja a lemezes mész. Az elsőbben említett márgás-meszes csoportot szintén a sólyi szőllők aljában találjuk meg legelőször s innen délnyugatnak haladva nyomozhatjuk a litéri Csererdőig, a melynek ez egyszersmind uralkodó kőzete. A Csererdőtől nyugatnak átterjed az erdő gerinczével párhuzamosan húzódó keskenyebb Tormáshátra, valamint az előtte kuporodó bokros Falubörczére is. A kőzetminőség ezen csoportban igen változatos. Van közte sok szürke mészkőlap, a melyek ha magukban fordulnak elő, mint pl. a Csererdő középső szakaszának nyugati gerinczén, könnyen összetéveszthetők a lemezes mészkő bizonyos világosabb szürke féleségeivel. Azután egy karmin vörösen foltozott és csíkozott fehéres féleség, a melyben fosszilia sem ritka; továbbá szürkészöldes, okkersárgán pontozott mészkő szintén gyakori szerves zárvány tartalom mai és végül nem egy helyen az erdő televényéből még egy rozsdabarna pettyekkel tarkázott szürke mészkő is mutatkozik, amely telisded tele van apró gasztropodákkal (gasztropodaoolit). 2 Ezen petrografiai szempontból eltérő tagoknak egymáshoz való települési viszonyát itt nem tudtam kifürkészni; mert bár Sólytól a kádárta-szentkirályszabadjai törésig csaknem 6 km. hosszant nyomozhatok, még sincsenek egyetlen egy ponton sem feltárva úgy, hogy kölcsönös sztratigrafiai helyzetöket is meg tudnók állapítani. Övük egyébként apró, de meredek oldalú magaslatokat és háztetőalakú éles gerinczeket és sánczokat formál. Ezen magaslatok és különösen a hoszszukás sánczok közé apró löszteknők és medenczék mélyednek. Ezzel kapcsolatban az övmentén több apró párhuzamos törés mutatkozik a melyek azonban a felszínen 1 BITTNER : Bakonyi triaszlamellibr. 77. 1. Pal. függ. 2 Tüzetesebben fogunk szólni erről a kőzetről az összefoglaló geologiai részben. LÓCZY. 4*
