A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 7. Gránát. Jellemző ásvány ezekre a rétegekre a rózsazsinű víztiszta gránát, a mely elég nagy számban található. A parti pannóniai rétegekben találni ilyen gránátszemeket s úgy látszik, hogy ez az ásvány a pannóniai korú rétegekre jellemző lesz. Minden esetre több vizsgálatot kell még végezni, hogy erre nézve határozott véleményt lehessen mondani. 8. Zirkon. A vizsgált O'l—0'2 mm. nagyságú finom homokban zirkon csak elvétve van, ez az ásvány leggyakrabban 0 005—0 01 mm nagyságú szemekben, sokszor ilyen nagyságú ép kristályok alakjában van a durva porszemek között, ez az eltérés a zirkon magas fajsúlyának következménye. Az egyes rétegek anyagának vizsgálata következő eredménynyel járt: 1. réteg: mélysége 8'50 m; homokos márga, kevés agyagos rész tartalommal. Homok része durva, 4 mm kőmurvaszemek vannak benne. Szerves részek közül vannak benne: rákhéj és elszenesedett növényi részek. Az egyes alkatrészek mésztartalma 17—39% között ingadozik. 2. réteg: mélysége 9'16 m. Agyag márga, 3X24 órai főzés után sem ázott annyira szét, hogy 5%-nál több agyagos részt kaphattam volna az iszapoláskor belőle. A 0'05 mm-nél nagyobb szemek mind márgakonkrécziók, homok nincs benne. Mésztartalma megegyezik a felsőével. 3. réteg: mélysége 10 55 m; homokos márga, sok 0*2—05 mm szemnagyságú homokot tartalmaz, 2—3 mm nagyságú bazalt murvával. 4. réteg: mélysége 11'40 m; agyagos márga, homok nincs benne. A durva, 0'2 mm nagyobb szemű rész márgakonkréczió. Következtetés: A mikroszkópiai elemzésből és az anyag feltűnő keménységéből azt kell következtetnem, hogy ez a rétegsorozat idős korú, nem a Balaton vizéből rakódott le; pannóniai rétegek. Mert a Balaton újkori fenékiszapjai mind sokkal puhább állománynyal bírtak, rövidebb idő alatt szétfőttek, s sok, a bazalthamura jellegzetes ásványt tartalmaztak. XIII. fúrás rétegei. Tihany és Udvari között. III. és IV. táblázat. A XIII. számú fúrás helye egy öbölben van, a melybe a lejtőkről lerohanó vizek igen sok homokot hordtak. Már a második rétegben 2'5 m mélységben sok homokot találunk a hulló porhoz keveredve; 0'2 mm-nél nagyobb szemű homok 10% van benne. A 2 m, 3'3 m, 4'5 és 49 m mélységből kiemelt rétegekben ilyen homok nincs, ezeknek durvaszemű anyagát is a szél hozta; ily közel a parthoz természetesen gorombább szemeket is szállított a szél, mint a minőket a Balaton közepéről származó mintában láttunk. A legfinomabb résznek magas szénsavas mésztartalma rávall a hulló por származására (42%—76%)Az 5 m mélységben (8'3 m a vízszintül számítva) fekvő réteg alatti lerakodások már más származásúak, mert egyrészt az egyes alkatrészek mésztartalma nagyon megcsökken, szerves rész, csiga- és növényi maradvány nincs bennök; másrészt az ásványi összetétel is megváltozik. A felső rétegcsoportban nincs gránát, az alsóban pedig igen sok van. Augit nincs az egész rétegsorozatban. Olivin csak a 4'5--7 m-ig terjedő szakaszban van; sem alatta, sem fölötte nem volt a homokban kimutatható. Amfibol az egész sorozatban volt.