A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajá nak fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 Nagyon megkönnyíti a homok vizsgálatát, ha abból vékony csiszolatot készítetünk. Sajnos intézetünkben még eddig nem sikerült ilyen fajta csiszolatot készíttetni. A mikroszkópos vizsgálatok eredményei a IV., V., VI., VII. táblázatban vannak összeállítva. Az iszapolás után a kistölcsérben maradt nagyobb szemű részt még 0 5 mm szitával osztottam két részre s ezeket mikroszkóppal is megvizsgáltam, megállapítandó, van-e benne növényi rész, csigahéj vagy kőtörmelék, hogy a kőtörmelék minő anyagból áll. A VIZSGÁLT ANYAGOK LEÍRÁSA. A következő fúrások anyagait vizsgáltam meg: 1. Hulló por, Csopak és Arács között, a Kereked öböl közepén, a sík vizén lelánczolt párolgásmérőben gyűlt össze 1 minta. 2. I. számú fúrás Tihany és a szántódi rév között 4 » 3. XIII. számú fúrás Tihany és Udvari között 14 » 4. VIII. számú fúrás Aszófői sarok 18 » 5. XV. számú fúrás Boglár és Révfülöp között 5 » 6. XVI. számú fúrás keszthelyi öbölben 7 » 7. X. számú fúrás a Fokszabadi Sóstó irányában 5 » 54 minta. Az I., XIII. és VIII. számú fúrás anyagait, összesen 37 mintát megiszapoltam s az iszapolás-maradékokat százalék szerint az iszapolási táblázatban felírtam, a XV., XVI. és X. számú fúrások anyagait is megiszapoltam, de csak a durva részt, a homokot tettem el a mikroszkópos vizsgálat számára. Összesen 54 mintának állapítottam meg ásványi összetételét. A nagyon agyagos és sok ásványlisztet tartalmazó mintákkal veszteség nélkül nem dolgozhattam, mert a finom ásványliszt az edényben konyhasó hozzáadása után sem ülepszik le, az agyagos rész pedig a szűrőn átmegy s így a két alkatrészbe kell a hiányt betudni. Hulló por. I. és II. táblázat. A megvizsgált porminta Csopak és Arács között, a Kereked öböl közepén, a vizén úszó edényben gyűlt össze. A por lehullása előtt ca három kilométernyi távolságon repült a tó víztükre fölött, tehát tisztán levegőben repülő porból származik. A minta anyagra nézve: világos szürke por. Agyag nagyon kevés van benne, az agyagos rész és kőliszt fele mészkőliszt (4U/ 0). Vasas ásvány szintén igen kevés van benne, mert összes vastartalma csak 4"9%. Fizikai összetétele (I. tábla) is porjellegű. A 0-01—005 mm átmérőjű szemcsék mennyisége 61%, s ennek a pornak % része szénsavas mész. A 001 mm-nél apróbb szemű rész 18% s ennek % része szénsavas mész. Minél nagyobbak a szemek, annál kevesebb kalczit van hozzájok keveredve. 0'2 mm szem-nagyságú
