A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
.4 Balaton tó fenéki szapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 A kó'port, a repülő- és gyöngyhomokot nem ülepítéssel, hanem a KOPECZKYféle iszapolóban, a 02 mm-nél nagyobb átmérőjű homokszemeket pedig szitasorozattal választottam külön. Az elemzéskor követett eljárás röviden a következő: 25 — 50 gr. talajt egy lombikban desztillált vízben addig főzünk, míg az edény fenekére ülepedő homok egész fehér színűvé nem vált, a mi annak a jele, hogy a homokszemekről leváltak a finomabb agyagszemek. A főzés ideje a minta agyagos voltától függ. Kötött agyagmárgák még 10—15 órai főzés után sem mentek teljesen szét, mindig volt még bennök apró agyaggöröngy. A főzés után lehűtöttem a zavaros vizet s a kőlisztet az agyagrészszel együtt elválasztottam a gorombább szemektől. A zavaros vizet részletenként egy 10 cm magas, 3 — 4 cm átmérőjű pohárba öntöttem s először 30 perez után, azután 16 perez után annyiszor húztam le, míg 16 pereznyi állás után az üvegpohárban a víz teljesen letisztult. A leszívott zavaros vizet egy 200 mm magas, 5—7 cm átmérőjű üveghengerbe gyűjtöttem össze, a melyben most már az agyagos részt választjuk a kőliszttől külön, oly módon, hogy minden 24 órai állás után a zavaros vizet egy nagyobb edényben összegyűjtjük s a hengerben a fenékre szállt üledékre új desztillált vizet öntünk, felkeverjük s 24 órára félre tesszük. 10-nél többször az agyagos részt ritkán kell leszívni, úgy hogy túlsók vizet nem kapunk az agyagos részszel együtt, ebbe a nagyobb edénybe néhány ccm tömény konyhasóoldatot öntünk, a mitől az agyagos rész összecsomósodik, megalvad, s a fenékre száll. A tiszta vizet leszívjuk, a fenéken levő üledéket szűrőre visszük, megszárítjuk, lemérjük s megkapjuk az agyagos részt . . . 1. A henger-pohárban lévő üledéket felkeverjük s a zavaros vizet minden 2 óra után leszívjuk', összegyűjtjük egy nagy edényben, másnapra a víz kitisztult s azt leöntve az üledéket szűrőre visszük, megszárítjuk, lemérjük s megkapjuk a kőlisztet . . . 2. A henger-pohárban lévő maradék a finom kőpor, a melyhez még a KoPECZKY-féle iszapolóból kikerülő finom kőport hozzácsapjuk, adja a harmadik osztályt: a finom kőport . . . 3. Az első szétválasztáskor használt kis pohár fenekén levő maradékot a KOPECZKYféle iszapolóba töltjük, a melynek hengereiben külön-külön összegyűlnek a: csoportok. A finom kőport kimossa az edényből a keresztül folyó vízsugár, azt felfogjuk s a 3. csoporthoz adjuk. Ha a homokcsoportban 02 mm-nél nagyobb szemek is vannak, akkor azokat sziták segélyével osztjuk még több csoportra. A szénsavas mész meghatározása. Az iszapolással szétválasztott egyes alkatrészeknek szénsavas ásványokban való gazdagságát a sósavval kifejlődő szénsav mennyiségéből számítottam ki, a szénsavgázt szénsavas mészre számítottam át. Az egyes alkotó részek szénsavtartalmának meghatározásából meg lehet állapítani, meddig terjed a szelvényben a hulló por-réteg, hol kezdődik a tiszta vizi üledék. A hulló por agyagos és ásványliszt részében 35—5O°/ 0 mész volt, míg a vizi üledékben csak 15—20. Durva kőpor , Repülő homok . Homok 4. 5. 6., 7.
