A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

4 A Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. kai való szétválasztása azonban igen hosszadalmas eljárás, rendkívül sok idó't igényel. Minthogy sajnos e vizsgálatokhoz nem volt annyi időm, hogy ezt a szétválasztást elvégezhettem volna, az összes megvizsgált anyagokra nézve (55 minta), egyöntetűség kedveért mellőztem a szétválasztást s a durva rész OOl—005 mm-ig és a 005—O'l mm-ig terjedő átmérőjű szemeit kanadabalzsamba olvasztva vizsgáltam a mikroszkóp alatt. Egyegy kőzetből két, sőt három preperatum is készült. A mikroszkópos vizsgálatokat kétséges esetekben mikrokémiai reakcziókkal egészítettem ki. Az agyagos üledékeket természetesen előbb fizikai alkotó elemeire kellett szétválasztanom. A szétválasztás iszapolással történt. Az iszapolás maradékát azután mikroszkóppal ásványtanilag vizsgáltam át. Az elemzés menete a következő volt: Az eredeti anyagból 50— 100 gr-nyi mennyiséget vízben erős forralással szétfőztem s megiszapoltam. Az iszapolással szétválasztott egyes osztályok kémiai összetételére némi világot vetendő, meghatároztam bennök a szénsavas meszet. Az eredmények világos képét adják az egyes fúrási minták fizikai alkatának, valamint az anyagban foglalt szénsavas mésztartalom eloszlásának. Ezen adatok különösen a lerakodás módjairól és körülményeiről nyújtanak felvilágosítást. A durva résznek, a homoknak, a pornak ásványtani összetétele pedig a származás helyét jelöli meg közelebbről. A vizsgálat módszereink ilyképpen való összeválogatásával főként az a czél lebegett szemem előtt, hogy az egyes fúrási szelvények áttanulmányozásával csak a geologiai kérdések megoldásához járuljak hozzá. A vizsgálatokat csak segédeszközül használva, teljes elemzést, mint ilyet — pl. egy vagy több mintának teljes fizikai, ásványtani, vagy kémiai elemzését — mint kitűzött czélomtól távol esőt, nem is volt szándékomban elvégezni. így az ásványi alkat vizsgálata alkalmával a ritka ásványokra (pl. diopszid) nem fektettem súlyt, inkább csak azon ásványok jelenlétét vagy hiányát kutattam, a melyek helyhatározó jellegűek voltak a vizsgálat alatt álló mintára nézve (pl. augit, májkvarcz, vulkáni üveg); vagy a melyek az anyagnak lerakodása közben fenforgott körülményekről adnak némi tájékozást (pl. a kalczit hiánya, a pirit jelenléte stb.).