A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata
8 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. többé-kevésbbé határozottan fellépő vasoxidhidráttói világossárgára, illetve foltonkint sötétbarnára van festve. A kőzet érdekessége fokozódik továbbá az által, hogy repedései mentén, valamint egyes likacsaiban is azúrkék pettyek és bevonatok, valamint másrészt tiszta zöld sugaras-rostos pettyek is foglaltatnak, a melyek //67-ral élénken pezsegnek és azonkívül a Cu jellemző reakczióit is világosan megadják. E két ásvány: az azurit és a malachit kétségkívül másodlagos képződésű e homokkőben, az egykori eredeti ásványból azonban az előttem fekvő homokkődarabkában nem sikerült semmit sem felfedeznem. Lehet, hogy az egy szomszédos képződményben foglaltatott és onnan hidrocarbonátok alakjában a czirkuláló vizek által a szóbanforgó homokkőbe belejutott. Baritot tartalmazó konglomerátos veres homokkő a felsőörsi Öreghegy tetejéről. Barnás-vörös, erősen vashidroxidos konglomerátos permi homokkőben szenynyes fehér, durván táblás, nagy súlyú ásványtömegeket látunk kiválva, a melyek barittói erednek. Daczára annak, hogy szabad kristályok nincsenek kifejlődve, mégis felismerhető e tömegeken a kétféle hasadás, t. i. a prizma (110) és a bázis (001) szerint. Keménysége 3*5; sűrűsége 4*538. Platinadróton eleinte pattogzik, de azután gömbbé olvad és a lángot a Ba zöld színével megfesti. Spektroszkóppal e láng a Ba spektrumát adja. Szénen szódával összeolvasztva kénmájat ad. így tehát a baritnak minden jellemző tulajdonsága kimutatható. A barit legtöbbször mint telérásvány fordul elő, ritkábban azonban kristályos palákban (így pl. Mehádián) vagy szedimentumokban is található, és ebből a szempontból a jelen, durván leveles kiválások a konglomerátos permi homokkőben a szokatlanabb előfordulások közé tartozik. A balatonmenti vasút építése alkalmával megnyitott kőfejtőben is előfordul. 1 Dolomitos homokkő a permi veres homokkő és a werfeni rétegek határáról. Dolomitos arkozás kvarczhomokkő, a Litéri völgyből. Sósavval leöntve az aprószemű vörhenyes kőzet csendesen, de tartósan pezseg, míg végre egyes homokszemekre széjjelhull. A vékonycsiszolat tanulmányozása útján arról győződünk meg, hogy e homokkő czementje szemcsés dolomit, a mely a heterogén nagyobb ásvány- és kőzettörmelékeket köti egymással össze. Kivált keresztezett nikolok közt a legpompásabb breccsia képét nyújtja ennek következtében ez a homokkő. A breccsiát alkotó komponensek főleg szögletes kvarczszemek és szilánkok és e szemek többnyire egységesek ugyan, de vannak köztük aprószemű kvarczituak, sőt valami szericzites kvarczitkőzetből származó törmelékek is Az egységes kvarczszemek olykor hullámos kioltásuak. Előfordulnak továbbá ebben a mikrobreccsiában földpátszemek is, nevezetesen láttam benne egy orthoklász karlsbadi iker töredéket, továbbá két mikroklin szilánkot, ezen földpátot jellemző rácsos szövetével. 1 Zánk zalavármegyei helység közelében is leltem baritot a veres homokkőben. — LÓCZY.
