A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A balatonvidéki bazaltok. 167 Limnocordium Pensiii F UCHS sp. és Valenciennesia Reussi NEUM. héjait gyűjtöttem, kiderült, hogy ezt a kavicsréteget, a mely a Szentbékalla-Köveskálla közti, valamint a tapolczai medenczében is igen elterjedt s helyenkint konglomeráttá állt össze, sztratigrafiai helyzeténél fogva és főleg a közvetetlen fedőjében lelt kövületek alapján HALAVÁTS beosztása szerint az alsó és középső, LÖRENTHEY beosztása szerint pedig az alsó és felső pontusi-pannóniai rétegek közé kell helyezni. Szentbékáiián tehát kétségtelenül pontusi kavicstömböt zárt be a bazalttufa. 1 Minthogy pedig ez a kavicsréteg — mint az imént említettem — igen elterjedt a Balaton környékén, meg vagyok róla győződve, hogy a Véndegi-halmok bazalttufáiban lelt bőséges kavicszárvány is ebből a pontusi korú kavicsrétegből való s minden valószínűség szerint ide tartoznak a sitkei és szergényi, valamint a vasdobra-felsőlendvai bazalttufa kavicszárványai, illetőleg a vasdobrai bazalttufával váltakozó kavicsrétegek is. És nem tartom kizártnak azt sem, hogy a belvederei kavics laaerbergi terrasza, figyelembe véve azt, hogy szintén kvarczhomokon települ és hogy egyes szerzők 2 szerint benne Congeria-tartalmú kvarczhomoklencsék is előfordulnak, ugyancsak nem levantei, hanem pontusi korú s talán a Balatonvidék szóbanforgó kavicsrétegeivel egykorú. Miután tehát a felső plioczén kor mellett felhozott érvek ereje nem állja ki a keresztpróbát, mindaddig, a míg oly feltárást nem találunk, a hol egészen világosan és határozottan látszik, hogy a bazalttufa vagy a bazalttakaró vezérkövületekkel is jellemzett alsó levantei korú üledékre települ közvetetlenül, vagy a míg a helytálló bazalttufában vagy bazaltban olyan édesvízi mészkő vagy kavicstömb z á rványt nem találunk, a mely a levantei kor jellemző kövületeit tartalmazza, nem tartom kellően indokoltnak, hogy a bazalterupcziók felső határa az Unió Wetzleri-s rétegnél is jóval fiatalabb korba, t i. a felső plioczén vagy éppen az alsó diluviális korba helyeztessék. 1 Települése szerint a Szentbékállai bazalttufa a Gongeria Balatonica és a Congeria triangularis tömeges fellépésével jellemzett rétegekkel egykorú, azaz valamivel idősebb mint a tihanyi bazalttufa, a mely e rétegek felső részét alkotja. Egy érvvel több az erupczió-cziklus beosztásának helyessége mellett, a mely szerint a tihanyi limburgit a legutolsó (III.) erupczió cziklus terménye (V. ö. e munka 87. lapját) 2 V. ö. HOERNES , R.: Bau und Bild der Ebenen Österreichs. Wien, 1903. p. 994.
