A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

160 A balaton vidéki bazaltok. A Balaton vidékén egyfelől a Congeria subglobosa és C. Partschi, illetőleg a Melanopsis impressa-s rétegek és másfelől a Mastodon Borsoni és M. arvernensis tartalmú, ú. n. levantei kavics között tetemes kongériás rétegkomplexus van, a melyet HALAVÁTS középső és felső pontusi emeletnek, LÖRENTHEY pedig felső pan. nóniai emeletnek mond s mind a két szerző 1. Congeria ungula caprae-s, 2. Congeria Balatonica és triangularis-os, 3. Congeria rhomboideás és 4. Unió Wetzleri-s szintre oszt. 1905-ben Erzsébetfalváról egy jobboldali alsó mastodon-állkapocs került Budapest környékéről (a Gubacsi-pusztáról) a Földtani Intézetbe. LÖRENTHEY dr. azt írja: „Budapest pannóniai és levantei korú rétegek és ezek faunája" czímű akadémiai székfoglaló értekezésében, hogy „ez az eddig ismert legrégibb Mastodon arvernensis lelet Budapest környékéről, a mennyiben a felső pannóniai-emelet legmélyebb szintjéből, a Congeria ungula caprae szintjéből való."

1 Ez annyiban volna nagyfontosságú, mert ezen az alapon a Balatonmellék kongériás rétegeinek főzöme a Mastodon arvernensis és M. Borsoni jellemezte középső plioczénbe tartoznék. Minthogy azonban a kőbányai Congeria ungula caprae-s rétegből Dinotherium giganteum ismeretes, kétely támadt bennem az iránt: nincs-e itt tévedés ? Megkértem azért a Földtani Intézet mélyen tisztelt igazgatóját, BÖCKH JÁNOS miniszteri tanácsos úr ő méltóságát, hogy legyen szíves megnézni, vájjon az a mastodon-fog, a melyet LÖRENTHEY dr. Mastodon arverneusis-nek határozott meg, tényleg az-e ? BÖCKH JÁNOS úr szíves volt ezt a fogat megvizsgálni s a vizsgálat eredményeképen velem közölni, hogy „az erzsébetfalvai mastodon-fog — a mint erről SZONTAGH dr. és KADIC 0. dr. is meggyőződtek — a Mastodon longirostris-é". E szerint a jól sejtett tévedés beigazolódott. A Gubacsi-puszta Congeria ungula caprae-s rétegéből nem Mastodon arvernensis került ki, mint LÖRENTHEY dr. állítja akadémiai székfoglaló értekezésében, hanem Mastodon longirostris és így természetesen a Balatonvidék kongériás rétegei közül a Congeria ungula caprae tömeges fellépésével jellemzett réteget még az alsó plioczénbe kell vennünk. A Tihanyi félsziget Gödrös oldala feltárásában a Congeria ungula caprae-s rétegre közvetetlenül települ a Congeria Balatonica és a C. triangularis tömeges fellépésével jellemzett tetemes vastagságú rétegkomplexus s a Congeria ungula caprae-s és a Congeria Balatonica-s meg C. triaugularis-os rétegeket csakis azon az alapon lehet elkülöníteni, hogy az alsóban a Congeria ungula caprae, a felsőben a Congeria Balatonica és a C. triangularis lép fel tömegesen. LÖRENképéhez írt magyarázó szövegéhez csatolt, tévesen azt írja, hogy a csontok a kavics és homokrétegből kerültek ki. Néhány éve a Hofmuzeum természetrajzi osztályában levő eredeti rajz és leírás alapján SCH AFFÉR igazította helyre ezt a tévedést (V. ö. SCHAFFER : Geologie von Wien II. u. III. Teil. Wien, 1906.) Minthogy a fauna nem kavicsból származik az ú. n. belvederei kavics eddigi sztratigrafiai helyzete változást szenvedhet. SCHAFFER maga 5 kavics terrászt különböztet meg Wien körül ú. m. kor szerint alulról felfelé s térszinileg felülről lefelé haladva: laaerbergi, arsenali, városi, simmeringi és prateri terraszt. A praterit alluvialisnak, a simmeringit és a városit diluvialisnak ismerte fel SCHAFFER a két felső terrasz korát, mely a belvederei terraszt alkotja, nem tudta megállapítani. HOERNI S R., a ki még a „Bau und Bild Oesterreichs"-ban kétségbe vonta SCHAFFER megfigyeléseinek a helyességét, de már 1904-ben maga is beismerte, hogy ScHAFFER-nek igaza van, az arzenal kavics korát azon Hippopotamus major fog alapján, a mely FUCHS szerint e kavicsból került ki, az arnovölgyi faunával állítja egy korba, a felső plioczénbe, a laaerbergiről pedig azt véli, hogy az az ajnácskői és a bribiri faunával egykorú : az a mi meridionális-os ez a mi Mastodon arvernensis és M. Borsoni tartalmú kavicsunknak felelhet meg. 1 Math, és természett. Értesítő XXIV. k. Bpest, 1906. 329. 1.