A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A balatonvidéki bazaltok. 149 LÓCZY azt a véleményét is kifejezte szóbeli közlésben, hogy itt nincs kizárva az a lehetőség, miszerint a szarkádi bazalttufa erupczió a tufás rétegből ragadott fel nagy tömböket és kövületeket a pépszerűen szétázott altalajból. Ez a feltevés nem változtat semmit a fossziliás bazalttufa korán. Részemről különben úgy vélem, hogy az erupczió alkalmával kilökött s a pontusi tó vizébe visszahullott hamu és lapilli temette magába a felsorolt faunát. Az elmondottakból kétségtelenül kiderül: 1. hogy ez a kövületes hamutufa még a pontusi korszak idejében képződött, 2. hogy még e tó vizében „subaquus" rakódott le s hogy 3. a felsorolt fauna benne lelte sírját. A felsorolt fauna módot nyújt arra is, hogy a bazalttufa korát — legalább ezen a helyen — a pontusi korszakon belül közelebbről is meghatározhassuk. A kövületeknek az a társasága, a melyet a Szarkádi beomlott partoldal alsó bazalttufájából soroltunk fel, csaknem teljesen megegyezik a Congeria Balatonicaszintből felsorolt faunával (V. ö. HALAVÁTS, i. m. 64—65. 1. és LÖRENTHEY i. m. 7—15 1.) csupán a Limnaea minima és a Helix cfr. (Tacheocampylaea) Dodorleini utal HALAVÁTS és LÖRENTHY szintezése szerint fiatalabb rétegekre, a mennyiben ezeket mind a ketten a Congeria rhomboidea-szinttel egykorúaknak vett rétegekből említik a leggyakrabban. A Congeria dactylnst, a mely Tihanyra nézve új, HALAVÁTS a Congeria Balatonié a-szint legfelső rétegéből (az ő beosztása szerint a 4-ik alszintből) Keneséről említi az Itatóárok fedőrétegéből, LÖRENTHEY pedig Fonyódról sorolja fel a (4. számú) sötétszínű kemény agyagos rétegből, a mely HALAVÁTS szintezése értelmében szintén a Congeria Balatonica-s szint legfelső, 4-ik alszintjébe tartozik, minthogy HALAVÁTS a Fonyódihegy alján ezen Congeria dactylns tartalmú agyagréteg fekvőjében (LÖRENTHEY I. szintjében) jelentkező fossziliás rétegeket, a melyekre a Vivipara cyrtomaphora tömeges fellépése a jellemző, a Congeria Balatonica-s szint 3-ik alszintjébe osztotta, LÖRENTHEY szerint ellenben, ez a (II. szint 4. sz.) réteg már a Congeria rhomboidea-szintnek felel meg. A Congeria Balatonica legfelső, 4-ik alszintjének kenesei faunája és a szarkádi bazalttufa faunája közös alakjai: Congeria Balatonica, Congeria dactylns, Dreissensia Dobrei, Unió Halavátsi, Limoncardinm decorum, Neritina ( Clithou) Radmanesti, Bithynia niargaritula, Pyrgula bicarinata — Pyrgida incisa F UCHS var., Pannonica LÖRENTHEY, Pyrgida (Micromelania) Schwabenaui, Pyrgida (Micromelania) laevis, Pyrgula (Micromelania) Radmanesti, Melanopsis gr adata, M. oxyacantha. (V ö. HALAVÁTS i. m. 65. 1.) A Fonyódihegy II. szint 4. sz. rétegének faunája és a szarkádi bazalttufa faunája közt közös fajok: Congeria dactylns, Dreissensia Dobrei, serbica és auricularis var. simplex, Limnocardium decorum, Melanopsis oxyacantha, Micromelania laevis, Pyrgula incisa var. Pannonica, Neritina (Clithon) Radmanesti. Ezek alapján a bazalterupczió, legalább a Tihanyi félsziget e helyén, a pontusi időszak vége felé, egyfelől a Congeria Balatonica és C. triangularis tömeges fellépésével jellemzett hatalmas rétegkomplexus és másfelől annak a rétegnek a lerakódása közben vette kezdetét, amelyet LÖRENTHEY a Fonyódhegy II. szint 4. számával jelöl s korban legközelebb áll ahhoz a réteghez, a melyet HALAVÁTS a kenesei Itatóárok rétegkomplexusának a fedőjéből, mint a Congeria Balatonica és C. triangularis jellemezte szint legfelsőbb rétegét írta le; szóval aszarkádi kövületes bazalttufa-réteg a Congeria Balatonica-s és C. triangidaris-os szint felső határrétege fossziliái tanúsága szerint.
