A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

144 A balaton vidéki bazaltok. sebb fontosságot, de azt a reményt már is felébresztették bennem, hogy a bazalttufa szorgalmas átkutatása szebb eredményhez is vezethet. 1903-ban a bazaltkőzetek petrografiai tanulmányozása lévén a főfeladatom, Tihanyban mindössze néhány órát tölthettem, hiszen ott még akkor csak a bazalttufa volt ismeretes, magát a bazaltot csak a következő 1904. évben fedeztem fel a Dióshegyen. 1904-ben ugyanis — elkészülvén az 1903/4. év telén a bazaltok petrogafiaimikroszkópiai tanulmányozásával — újra lerándultam a Balaton vidékére, főleg a 60. ábra. A tihanyi Szarkádoldal omlásai délről nézve. Felül édesvízi mészkő iszapos homokkőlapokkal, falevelekkel. Alul khaotikus bazalttufa pontusi kövületekkel. bazalttufák és a bazalterupczió tanulmányozása végett s ekkor elsőben is a Tihanyi félszigetet jártam be. Ezen bejárás alkalmával, a félsziget közepe táján — a Kis Balaton és a Hosszúhát között, — de különösen a félsziget délnyugati oldalán, a S z a r k á d i erdő szakadó partoldalaiban, magában a helytálló bazalttufában nagymennyiségű fossziliát fedeztem fel. A Szarkádi-erdő szakadó partoldalának azt a részét, a melynek bazalttufájában tömegesen fordulnak elő a kövületek és a melyet a 60. ábra felülről, a 61. ábra oldalról, a 62. ábra pedig elülről ábrázolnak, következőkben ismertetem. A partoldal alsó részét, a tó vizétől mintegy 140 méter magasságig, azok a leomlott és még