A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
115 A balaton vidéki bazaltok. a melyek vagy az előbbi erupczió alkalmával keletkezett kőzetrészek (különösen a Véndegihalmok bazalttufáiban látni sok bazanitoid rögöt), vagy a bazaltmagmának már a mélyben megszilárdult részei, pl. a pulai bazalttufában a bazaltlapillik: bombák kisebb kiadásban, a magmának abból a részéből valók, a hol a kristálykiválás csak éppen, hogy megkezdődött. Az üveglapilliket a magmának leghígabb részeiből szakították ki s ragadták fel a magmából kiszabaduló gőzök és gázok. A bazaltrögök és a bazaltlapillik korviszonyát szépen állapíthattam meg a Tihanyi félszigeten, a temetőtől délnyugatra levő kőfejtő bazalthamu rétegéből készített csiszolatban. A kompaktabb, sötétbarna színű, szögletes bazaltrögöcskéket 48. ábra. A sitkei Herczeghegy északnyugati bazalttufa kőfejtőjének bazalt-erupcziójából származó darab, metszetben. porózus, világosszínű, lekerekített bazaltlapillik zárják körül. A bazaltlapillik és az üveglapillik egymáshoz való korviszonyát is szépen észlelhetni Tihanyban, pl. a Doboshalom tetejének a bazalttufájából való csziszolaton. A porózus bazaltlapillit több helyen üveglapilli zárja magába. Az üveglapillik között nagyon elterjedtek a palagonitlapillik, a melyek a czementet alkotó hamurészecskék között is gyakoriak. A bazaltmagmában első sorban kivált ásványok közül az olivin, az augit és az amfiból kisebb-nagyobb csoportokban, olivines, augitos és amfibólos bombák alakjában, igen gyakran felszínre kerül s bazalttufáinknak elég jellemzetes alkatrésze. Ámde ezekről az előző fejezetben szóltunk. Az olivint, az augitot és az amfibólt azonban egyenkint kivetett kristályok alakjában is felleltem bazaltos vulkáni törmelékes kőzeteinkben. Az intratellurikusan kivált s egyenkint kivetett o 1 i v i n-kristályok legszebb pél8*
