A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
IL HEGYSZERKEZET ÉS VÍZRAJZ. SUESS az Alpok keletkezéséről szóló művében 1 kiemeli, hogy BEUDANT az ő értékes és tárgyunkat is közelről érdeklő megfigyelései alapján elsőnek nyilatkozik oda, hogy a Bakony az Alpok hegyrendszeréhez tartozik, sőt azt egyenesen a Juliés Nori-Alpok előhegységének mondja. Ezen kijelentését ama nagyfokú rokonsággal okadatolja meg, a melyet egyfelől az Alpok és másfelől a Bakony összetételében főszerepet vivő kőzeteknek petrografiai külseje és előfordulásuk kölcsönös viszonyai közt felismerni vél. PETERS KÁROLY e rokoni köteléket még szorosabbra fűzi, midőn azt mondja, hogy a „középmagyarországi mészkőhegységek" — a melyek közé a Bakony is tartozik — geologiai tekintetben annyira alpesi természetűek, hogy felemelkedésük is a Keleti-Mészkőalpok lánczolatának felemelkedésével történhetett egyidőben. 2 Ugyanő a pécsi triászról közölt tanulmányában a Magyarországi-középhegység területén gyűjtött tapasztalatait a Pécsi-hegységben szerzettekkel egybevetve, kiemeli ezen hegységek közös és igen jellemző vonását: a harántrepedezésre való hajlandóságot. Egyúttal még azt is hangoztatja, hogy ezen hegységeket hossz- és harántvetődések határolják és hogy ily vetődések ezen hegységek belsejében is érvényesülnek s így a hegyszerkezet kifejlődésében is lényeges szerepet visznek. 3 Ugyanezen időre esik, hogy HAUER és bakonyi munkatársai STÄCHE és PAUL, valamint KOVÁCS GYULA a meleghegyi gránitban s a tőle délnyugatra eső szárhegyi kristályos mészkibukkanásban felismerik a Vértes-Bakonyhegység felemelkedési tengelyét s eme két pont kölcsönös helyzetéből megállapítják annak irányát is. 4 Az Alpoknak és a Magyarországi-középhegység délnyugati szakaszának egymáshoz való viszonyát kutató törekvések ezentúl oda irányulnak: vájjon nem lehetne-e ezen az épületanyag egyöntetűségével jellemzett és szerintök az egyidejű keletkezés félreismerhetetlen nyomait is magár, viselő szomszédos két hegység között a szerves összefüggést a közvetetlen kapcsolat kimutatása révén még jobban megvilágítani. Ebben az irányban is HAUER teszi meg az első kísérletet, midőn a Bakonyt s vele az egész Magyarországi-középhegységet, a közéje és az Alpok délkeleti nyúlványai közé helyezkedő horvát Kalnikhegység közvetítésével az Alpok déli meszkőövéhez csatolja. 5 Követője STUR, a ki a Bakony-hegységet szintén a Déli-Mészkőalpok foly1 E. SUESS :: Die Entstehung der Alpen. Wien, 1875. 2 K. PETERS: Geologische Studien aus Ungarn; Jahrb. d. geol. Reichsanst. Wien, 1859. X. 520. 1. 3 K. PJ-.TERS: Über den Lias von Fünfkirchen; Sitzungsber. d. Akad. Wien. XLVI/I. 244. 1. 4 Jahrb. d. geol. Reichsanst. Wien, 1861—2. XII Verhandl. 1. f. 77. 1. — 2. f. 164. és 226. 1. 5 FR. HAUER : Geologische Übersichtskarte d. Österr.-Ung. Monarchie ; Jahrb. d. geol. Reichsanstalt. XX. 463. 1.
