A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. jobbára a hamurészecskékre szorítkoznak. Az idegen kőzetzárványok közt mikroszkóp alatt feltűnnek egyes erősen gyűrt paladarabkák. A czementben a hamu mellett, jelentékeny szerepet játszanak az undulatórikus kvarczszemek, a kataklázos kvarczkavicsok, csillám s földpátrészecskék a pontusi üledékből. b. Várhegy. A déli kőfejtő bazaltos vulkáni törmeléke egészben véve alig különbözik a Tihanyi félsziget kőfejtőjének az anyagától. Palagonit viszonylag kevés van benne. Annál érdekesebb ebből a szempontból a Várhegy bazaltdejktől 1 átszelt bazalttufája (42. ábra). A csiszolat olyan bazalttufadarabból készült, a mely közvetetlenül a bazalt42. ábra. A szigligeti Várhegy bazaltdejkja vízszintes oszlopokkal. telérrel érintkezik. Itt a palagonit-lapillik uralkodnak, a melyekben gyéren elhintett olivin és augitkristályok s plagioklász-léczek lépnek fel. Ezek a palagonit-lapillik több helyen barna üvegbázisú bazanitoidos-rögöt zárnak be. A palagonitos üveglapilliktől foko1 A szigligeti Várhegy erupcziós rétegzetlen palagonitos bazalttufából áll, a melyben közvetlenül a templom apszisza megett egy alul 12 m. széles a hegytornyáig a várromoktól északra 120 m.-re keskenyedő bazaltdejk emelkedik (42. ábra). A'hegytorony keleti falán már nyoma, sem látszik a tufa között a szálban álló bazaltnak. Ez a bazalt tehát inkább hengeres mintsem lapszerű kiterjedésű. Annak a nyílásnak (bocca az olasz terminusa szerint) a kitöltésének ítélem, a melyből a várhegy bazalttufája és brecciája a közbekeveredett üledékes természetű rögökkel nyugatfelé kiömlött. Ezen felfogás szerint a szigligeti dejk nem is volna sokkal fiatalabb az ottani tufa erupcziónál. A dejk nyugati eredeti kiterjedésének csekély voltára is következtetést vonok le a dejk egyharmad magasságában talált érdekes jelenségről (43. ábra). Itt ugyanis a vízszintes oszlopokba elvált bazaltba kb. 1 m. átmérőjű mély tölcsér nyomul, mely befelé trombitaszerűleg szűkül és végződik ; sírna falán
