A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
VII. FEJEZET. A BALATONVIDÉK BAZALTTUFÁINAK VÁZLATOS PETROGRÁFIAI LEÍRÁSA. A bazaltufát B RIGHT 1 említi először a Balatonvidékről s azt írja, hogy a Badacson tufája azonos a Hekla lábánál, Izland szigetén, talált tufával és hogy úgy mint az, ez is vulkáni termény. A Balatonvidék bazalttufáit BEUDANT 2 ismertette először részletesebben. Minthogy azonban ő a tufát Miskén, Tihanyban és Szigligeten magában s a bazalttól nagy távolságban találta, csakis a bazaltot tartotta közvetetlen vulkáni terménynek, a tufát ellenben olyan földes, törmelékes kőzetnek vélte, a melynek bazaltos anyagát a víz hordta össze s azt más hordalékkal együtt földes vagy meszes czement kötötte össze. BEUDANT a bazalttufát ezen nézetének megfelelően fiatalabb képződésűnek vélte a bazaltnál. 0 ugyanis csak két helyen észlelte a tufát a bazalt közelében: Badacsonban, a hol apró halmokban látta csupán a hatalmas bazalthegy lábán és Kapolcsnál, a hol meg ügy látta (a csuszamlások következtében), hogy a tufa a bazaltplatón fekszik. Mindezek alapján BEUDANT, a ki pedig erős harczosa volt az erupcziós kőzetképződésnek, nem ismerte fel az egyenes és közvetetlen kapcsolatot a bazalt és a bazalttufa közt. Közvetetlen vulkáni termény-e a bazalttufa, miként B RIGHT állította, avagy vízi sedimentum, a mint BEUDANT vélte, ez a kérdés hosszú időn át volt napirenden s természetesen hozzákapcsolódott az a másik kérdés is: összefügg-e vagy nem a bazalttufa a bazalttal? és harmadszor: a bazalttufa-e az idősebb képződés vagy a bazalt ? S IGMUND dr. balatonfüredi fürdőorvos BEUDANTNAK azt az állítását, hogy a tihanyi bazalttufa a bazalttal való minden közvetetlen összefüggés nélkül rakódott le mint vízi hordalék, 1837-ben megjelent „Füred's Mineralquellen und der Plattensee" czimű munkájában valószínűtlennek mondja, mert, írja i. műve 41. oldalán: „egy helyen, a Kis-Erdő pinczegödrében, 1821-ben, kétségtelenné vált, hogy a tihanyi túfa és konglomerátum összefüggésben áll egy bazalttelérrel, a mely azonban nem jutott felszínre". 1 BRIGHT RICHARD: Remarks upon the hills of Badacson, Szigliget etc. in Hungary, Transaction of the geological society for 1819. 2 BEUDANT i. m. II. k. 448., 478., 487., 499. 1. és III. k. 620—624. 1. 7*
