A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

» VI. FEJEZET. A BALATONVIDÉK BAZALTOS BOMBÁI. A Balatonvidék bazaltos hegyein s bazalttufás halmain sok helyen találni bombákat. A Balatonvidék bombáiról már BEUDANT is megemlékezik. BEUDANT a Somló, a Sághegy vulkáni bombáit említi föl

1 s ráutal arra a szembeötlő hasonlóságra, a mely köztük és a modern vulkánok bombái közt észlelhető. BEUDANT a vulkáni bombákat a salakos bazalttal hozza kapcsolatba. A Szentgyörgyhegy csúcsáról meg rapillikat említ.

2 HOFMANN KÁROLY „kenyérszerű lávabombákat" és „o 1 i v i n s z i k 1 aés a m f i b ó 1 - b o m b á k a t" különböztet meg. A láva-bombák — írja — „többékevésbbé folyékony állapotban kidobott lávából képződtek.

3 Az olivines és az amfibólos bombákat pedig plutói zárványoknak tekintette, melyek azonban a bazalttal szoros genetikai kapcsolatban állnak s melyek, minthogy semmiféle, a felszínen helytálló, idegen kőzetre nem vezethetők vissza,. . . minden esetre nagy mélységből származnak . .. oly kőzetekből, melyek magában a vulkáni rendszernek magmájában váltak ki az ebben legnehezebben oldható vegyületek alakjában, plutói mélységekben, hosszú időszak alatt, valószínűleg már régen, mielőtt a vulkáni kitörési tevékenység megkezdődött".

4 Az idézettekből nyilván való, hogy HOFMANN az olivines és amfibólos bombák eredetére nézve, Z

IRKEL régebbi nézetéhez csatlakozott, a ki a föld szilárd kérgében peridotit réteget tételezett fel s az olivines bombákat és gumókat e réteg töredékeinek tartotta. Egy újabban (1903-ban) megjelent munkájában már Z

IRKEL is elejtette ezt a nézetét s az olivines bombákat az eredetileg kevert magma ősi kiválásainak tekinti.

5 Minthogy az eddigi szerzők a Balatonvidék vulkáni bombáit eddigelé közelebbről, különösen mikroszkóposán nem vizsgálták, néhány, eltérő típusú bombát ez irányban is megvizsgáltam s vizsgálataim eredményét genetikailag is igyekeztem érvényesíteni. Először abazaltos bombákról, az egykori kráterekből kifelé tódult, izzóncseppfolyós lávának a gőzök és gázok feszítőerejétől kiszakított s levegőbe röpített részeiről szólok, a melyeknek a láva-tömegek anyagával való vérrokonságát első 1 I. m. III. k. 613 l. 2 I. m. II. k. 474 1. 3 I. m. 470 1, 4 I. m. 475 1. 5 Abh. math. phys. Kl. der Kgl. Gesellsch. d. Wissenschaften 38. (1903).