A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

84 A halatonvidéki bazaltok. 84 A tipusformula a, c, f számadatatai alapján az O SANN-féle háromszögben a kőzettípusok helyét a mellékelt ábra tünteti fel. (L. a 30. ábrát.) Az OsANN-féle grafikonból az tűnik ki, hogy kőzettípusaink olyan magmából szár­mazhattak, a mely a R0SENBUSCH-féle gabrós '\>, a theralitos ö- és peridotitos ~ magma tulajdonságait, illetőleg „magvait" egyesítette magában. Az egyes petrografiai provincziák kőzeteinek vérrokonságát igen plauzibilisan lehet kimutatni azzal a módszerrel, a melyet O SANN nyomán B ECKE F. fejtett ki: Die Eruptivgebiete des böhmischen Mittelgebirges und der amerikanischen Andes. Atlan­tische und pazifische Sippe der Eruptivgesteine 1 czimű értekezésben. E két petrográfiai provinczia erupcziós kőzeteinek összehasonlító tanulmányo­zása ahhoz az eredményhez vezette BECKÉT, hogy a Cseh középhegység, illetőleg az atlanti erupcziós kőzetek atyafiságát a könnyű elemekben (A 1 a -f- Mg 4-Al) való viszony­lagos gazdagság, mint fő családi vonás, különbözteti meg az amerikai Andesek, illetőleg a paczifik erupcziós kőzetek atyafiságától, a melyekre viszont a nehéz elemek (Ti -{­Fe -j- Ca A- K) viszonylagos túlsúlya a jellemző. Mind a két provinczia erupcziós kőzetei neovulkánikusak s ezek közt mind a két helyen nagy szerepet játszanak a bazaltos kőzetek Minthogy ezen a két kőzetatyafiságon belül szoros rokoni kötelék fűzi össze, egyfelől a Cseh középhegység, illetőleg az atlanti bazaltos kőzeteket, másfelől meg a csendesóczeániakat s ez a szoros rokoni kötelék az OsANN-féle háromszögben is nagyon szembetűnően jut kifejezésre, megkíséreltem megállapítani a Balatonvidék bazaltos kőzeteinek a rokoni viszonyát e két kőzetprovinczia bazaltos kőzetei irá­nyában. E végből átszámítottam B ECKE módszere szerint a Balatonvidék bazaltos kőzettípusainak elemzéseit s így a következő táblázathoz jutottam. Földp. bazalt Bazanitoid Limburgitoid Limburgit közép 4. 5. G. Si Al Fe Mg Ca Na K 1. 2. 3. 47'5 47" 1 43"6 18-4 16"9 20-1 8"0 9'G 7"6 5"7 10-0 5"9 91 10-1 86 9"6 5'8 10-7 1-7 0-6 37 1-7 0'G 45 5 45-4 43 7 45 5 15-6 166 23'8 187 9"5 8-4 9'3 8-7 10"3 12-6 6-8 8*5 8.4 10-8 10-8 9-6 8 7 5'3 4-2 7'4 1-6 0"7 1-5 1-6 / a c 4-2 21 5" 1 3"4 1-9 27 3-1 2-6 3-5 2-0 D8 3'2 66 3\3 13-2 14-4 12-9 148 14'9 113 13'G a-f —9-0 —12-3 —7-8 —1D5 —13-1 — 9'2 —105 0-8 0-8 0-7 0-8 0-9 0 9 0'8 k 3-2 3 6 3-1 2-5 4*5 34 4-6 3-2 4'5 5-2 44 4*2 2-2 3-2 2-4 2-3 17 24 1 TSCHERMAK'S Min. und Petr Mitteil. (Neue Folge) XXII. Bd. 209.

Next

/
Oldalképek
Tartalom