A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
75 említ ilyenféle előfordulást s azt rajzban is bemutatja. 1 Ő a magot b r o n z i t -nak s a mikrolitkoszorút olivinszemecskékből állónak mondja. Itt azonban az augitburok hiányzik. FRANK 2 1898-ban a rombos piroxént h i p e rsztén-nek s a monoklint dial1 a g e-nak határozta. Újabban SCHWANTKE A. : Marburg vidékének a bazaltjából említ hasonló előfordulást s arról rajzot is közöl. 3 A rombos piroxént ő is b r o n z i t-nak veszi, a kerítésszerű roncsokat, a melyek a burkot alkotják, augit-nak határozza s a kettő közti koszorút augitnak tartja. 4 A Bondoró deikjából készített csiszolatban a negativ optikai karakterű rombos piroxént: a hipersztént szintén kerítésszerűen burkolja be a titánaugit-roncs, de ugyanebben a csiszolatban két olyan kristály is van, a hol a viszonylag kisebb rombos piroxénmagot nagyobb s kristálytanilag is jól körülhatárolt titánaugit-burok veszi körül; az előbbi esetben nem iktatódik közbe mikrolitkoszorú, az utóbbiban ez is meg van. Említést érdemel még, hogy e varietásban a t i t á n a u g i t két generácziója közül az apróbb egyéneken is igen szépen észlelhető a homokórás szerkezet. Az olivin többnyire el van bontva s helyenkint iddingsit is fellép. A földpát mikrolitekben csak az alapra szorítkozik. Ehhez a varietáshoz tartozik a Rekettyés, a Sátormái és a Bondoró deikja. A Rekettyés kőzetét EMSZT KÁLMÁN dr. úr volt szives vegyelemezni. Szerinte a kőzet vegyi összetétele a következő: 1 RINNE F.: Ueber rhombischen Augit als Contactproduct etc. ; Neues Jahrbuch F Mineral. Geol. etc. Jahrg. 1895 II. k. 245. 1. és Taf. VII. 3. ábra. S FRAN K R. v.\N HORN: PetrographischeUntersuchungenüberdie noritischen Gesteine der Umgegend von Ivrea in Oberitalien; TS CHERM AÍ.'S Mineral u. Petr. Mittheil. XVII. 401. 1. 3 SCHWANTKE A.: Über eine interressante Verwachsung von monoklinem und rhombischem Augit im Basalt. Centralblatt für Miner. etc. 1902. p. 15. 4 W.LGLL IL: Die Verwitterungserscheinungen des basaltischen Olivins, insbesondere das rote Mineral und einige Verwachsungen von rhombischem und monoklincm Augit czímű közleményében (Centralblatt für Miner. etc. 1907. p. 379 ), szintén ismertet ilyen eseteket. Ő a rombos pirokszént ensztatitnak mondja. Ugyanez a közlemény az olivin elbontásával is behatóbban foglalkozik. Siü 2 77 O, Fe 20 3 FcO . 46M4 F77 6'45 4-72 14-74 10-57 881 0-61 2-88 U84 0-71 99-23 CaO . MgO K,0 . Na, 0 H.,0 . PO 4 .
