A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. Semmiesetre sem áll tehát meg SIGMUND ALAJOS-nak idézett kijelentése: „dem Bakony fehlen jedoch gänzlich echte Feldspatbasalte", mert hiszen éppen ellenkezőleg, az igazi földpát bazalttipus a legelterjedtebb területünkön. Ehhez a kőzettípushoz tartoznak ugyanis a Balaton-fölvidék leghatalmasabb bazalthegyei, t. i. a nagykiterjedésű Kabhegy, az Agártető, a Bonczostető, a balatonhenyei Öreghegy és a Feketehegy, a Haláp, a Badacson, a Szentgyörgy túlnyomó nagy része, a Gulácshegy, a Hegyestű, a Kávéhegy (a Kis-Lázon), a Szebike kúpja, a Tátika várrommal koronázott kúpja, a Som ló hegy zöme és a Sághegy kőzete. Kőzetünk magnéziában viszonylag szegény, alkaliákban, különösen nátronban feltűnően gazdag magmából származott, a mint a fentebbi táblázat mutatja. Ilyen nagy nátrontartalom csak a nefelines kőzetekben fordul elő, a hol a kőzetünkkel legközelebbi rokonságban álló nefelines bazanitoknál és nefelines bazaltoknál átlag 0'090 molekuláris proporcziókban kifejezve. Ez a nagy nátrontartalom vagy nefelin, vagy aegerin (akmit) vagy igen nátrondús földpát jelenlétére utal. Az elemzés módot nyújt ahhoz, hogy e kérdés megoldását megkíséreljük. Nefelin, a mikroszkópi vizsgálat szerint, nem fordul elő kőzetünkben és a vegyielemzés is azt mutatja, hogy a nefelinkiválás feltételei egyáltalában nem voltak meg kőzetünk magmájában A nefelinkiválás feltételei ugyanis, a melyeket mint már fentebb láttuk, LOEWINSON — LESSING akként fejezett ki: a nefelines kőzetekben a nátronnak a kovasavhoz való aránya 1 : 6 vagy 1 : 7, míg más kőzetekben ez az arány 1 : 10 vagy 1 : 15 vagy 1 : 20 és még kisebb, valamint hogy a nefelines kőzetekben a nátronnak és a kálinak a timföldhöz való aránya 1 : 2, míg más kőzetekben ez az arány 1 : 3 vagy még kisebb, nincsenek meg kőzetünkben, itt t. i. a Na. 20 : Si0. 2 =• 1 : 10, a K. 20 : A1. 20. a = 1 : 10 és a Na.,0 : AL 2O A =1:2 Már egy előbbi dolgozatban reá utaltam arra, hogy e kőzettípus augitjai (illetőleg piroxénjei) piszkosabb ibolyás és sárgászöld színűek és szemcsések. 1 A zöldes szín az aegirinre vall, a mikroszkópiai vizsgálat azonban nem nyújtott elég támpontot ahhoz, hogy az aegirin elválasztassék a titánaugittól és a közönséges augittól Ezt a felfogást a vegyielemzés is indokolja. BRÖGGER vizsgálatai szerint az aegirin nátrondús és egyben mészben és magnéziában szegény magmából válik ki abban az esetben, ha elegendő (legalább is 4"34%) vasoxid van jelen Kőzetünk magmája e feltételek mindegyikét megközelítette: nátronban dús, mészben ugyan kevésbbé, de magnéziában szegény volt, a vasoxid-tartalma (4'27%) is majdnem elérte a feltüntetett minimumot (4'34%)Lehetséges tehát, hogy az aegirin molekula: Na Fe Si. 20- a titánaugitban is fellép s olyan átmeneti tagot alkot, a mely a titánaugit és az aegirinaugit között foglal helyet. Ilyen átmeneti tagok létezését BRÖGGER és WÜLFING is erősen hangoztatja. 2 Hogy maga az aegirin vagy az akmit nem léphetett fel, a fentieken kívül bizonyítja az a körülmény is, hogy az a feltétel, a melyet LOEWINSON--LESSING, illetőleg W. CROSS emel ki, t. i. hogy a nátron és a kálitartalom meghaladja az Al. 20 : ) tartalmát, nincs meg kőzetünkben. 1 VITÁLIS I.: Adatok a Balaton-fölvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez. Földt. Közi. XXXIV. k. 1904. 388. 1. 2 ROSENBUSCH H.: Mikr. Physiographe d. Min. u. Gesteine. Vierte Aufl. I. B. Ute H. 217 1.
