A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
65 csoportjából vagyis a CaO MgO -f- FeO-ból pedig a plagioklászokon kívül főleg augit, olivin és magnetit-ilmenit válhatott ki. Ezen alkatrészek, illetőleg kőzetalkotó ásványok viszonyának előtüntetésére, igen jó módszer a RosENBUscH-féle Kerntheoria nyomán keletkezett OsANN-féle 1 módszer, a melyet BECKE 2 módosított némileg. Az A ugyanis általában az ortoklász, nefelin, leucit, a mi esetünkben a nátronmikroklin vagy nátronortoklász és nefelinitoid, a C. a plagioklász és az F. a színes alkatrészek (augit, olivin, magnetit stb.) arányáról nyújt igen jó képet. s a c f A Tótihegy kőzetének tipusformulája .... 54'9 24 3*5 14'4 A Tátika bazális kőzetének tipusformulája . . 53'3 54 20 12"9 Ebből nyomban látni, hogy a Tótihegy kőzetében, a mely valamivel kevésbbé bázikus mint a Tátika bazális kőzete, félannyi nátronortoklász és nefelinitoid sincs, mint a Tátika bazális kőzetében, a plagioklász-tartalma ellenben m. e. 1 /.. -al több s a színes alkotórészekben is némi gyarapodásra mutat a formula. Ezen kőzetvarietáshoz tartozik a Tótihegy kőzetén (1. az I. tábla 2. ábráját) kívül a Tikhegy, a Nyires, a Szentgyörgyhegy apáti „szarva" és a Somlóhegy tetejének északi pereméről vett kőzet. II. Ilmenites magnetites földpátos bazalt. — Kabhegyi tipus. — Az előbbi kőzettípustól, a magnetites-ilmenites bazanitoidtól, nagyon jól megkülönbözteti az idetartozó bazaltos közeteket (1. az I. tábla 2. ábráját) az a negativ jellemvonás, hogy a trichites és ilmenites sárgásbarna üvegbázis teljesen hiányzik belőlük. Üveg egyáltalában kevés van ebben a típusban és pedig vagy a bazaltokra jellemző barnaszemcsés alakban (Kabhegy, Somhegy, Sághegy, balatonhenyei Üreghegy) vagy színtelen s apatittűkkel van tele (Badacson, Szentgyörgy, Szebike tető, Tátikatető), de ilmenittrichiteknek vagy tűknek nyomuk sincs benne. Az itt előforduló színtelen üveget, az előbbi tipus mezosztázis nefelenitoid anyagától igen jól meg lehet különböztetni arról, hogy teljesen izotróp, míg az előbbi tipus nefelinitoid-részletei az 1. rendű gipszlemezzel s keresztezett nikolok között jól észrevehető anizotropiát tanúsítottak. Nefelin nincs bennök. A rombos metszetű s ikerrovátkoltságot nem mutató földpátok: a nátronortoklászok is hiányzanak vagy nagyon megfogynak. Az ikerrovátkolt földpátléczek ellenben sokkal nagyobb mennyiségben lépnek fel, mint az előbbi tipus kőzeteiben s nagyon szép fluidalis szerkezetet mutatnak, a mire már HOFMANN KÁROLY dr. is reá utalt. A kőzet szövete az interszertális hipokristályos porfirostól a holokristályosan 1 OSANN: Versuch einer chemischen Classification der Eruptivgesteine. TSCHERMAK'S Min. u. Petr. Mitteil. (Neue Folge) XIX—XXII. B. 2 BECKE F.: Die Eruptivgebiete des böhm. Mittelgebirges u. d. amerik. Andes. TSCHERMAK'S Min. u. Petr. Mitteil. (Neue Folge) XXII. Bd. 209. 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Ásvány- és kőzettani függ. 5
