A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
56 A halatonvidéki bazaltok. 56 Ilyenféle trichiteket rajzolt le BORICKY 1 a Kaninchenberg sötét magmabazaltjából, Csehország bazaltjairól írt nagy munkájában, az I. tábla 1. ábráján. Az első generáczió ásványai kiválásuk sorrendjében : pikót it, apatit, magnet i t, o 1 i v i n, a u g i t és f ö 1 d p á t. A földpát részint plagioklász, az albit-ikertörvény szerint való jellemzetcs ikerrovátkoltsággal, részint egy rombusos keresztmetszetű, ikerrovátkoltságot nem igen mutató földpát, a mely valószínűleg nátronortoklász vagy nátronmikroklin. Az említett sárgásbarna iivegalapon kívül színtelen, optikailag anizotrop, n e f e1 i n i t o i d mezosztázis is előfordul. A p i k o t i t az olivinben alkot apró zárványokat. Az apatit igen nagy mennyiségben fordul elő, hosszú, víztiszta tűk alakjában. A magnetiten és az olivinen kívül, az összes többi kőzetalkotó ásványban és a mezosztázis-üvegben is megvan. Gyakran több ásványon vonul keresztül. A m a g n e t i t többnyire jól körülhatárolt sötét, egészen fekete, átlátszatlan kristályokban fordul elő zárvány gyanánt az összes alkotórészekben, a melyek utána váltak ki A Szebike alján levő kőzetben azonban, szép trichitekben is előfordul. Az o 1 i v i n általában a legnagyobb, a legfeltűnőbb alkotórész. Már szabadszemmel is jól felismerhető. Kristálytanilag rendesen jól körülhatárolt, idiomorf, egyénekben fordul elő, de allotriomorf-szemcsékből alakult halmazok sem hiányzanak. A fonyódi kőzet olivinjén a P ^c (011) szerint való ikerösszenövést is észleltem. Igen gyakran magmatikusan korrodált. A magmatikus rezorpczió következtében nemcsak az élei vannak legömbölyítve, hanem kisebb-nagyobb mélyedések, tömlőszerű öblösödések is vannak benne, a melyeket alapanyag tölt ki. (L. az I. tábla 2. ábráját.) Magnetit és üvegzárványok gyakoriak benne. Az olivin sokszor igen erősen elváltozott. Ebben a tekintetben egyébiránt elég nagy eltérések tapasztalhatók. Ritkán egészen üde, mint pl. a Szebike, a Tátika bazális kőzetében, rendesen sárgás vagy sárgásbarna, szélesebb-keskenyebb perem környezi, avagy egész tömegében sárgás-barnává vált vastartalmának oxidácziója következtében. Ez az elváltozás kívülről befelé halad s ennek megfelelően a magmatikus rezorpczió okozta beöblösödéseket is sárgás vagy sárgásbarna szegély környezi. Ezeknél az olivineknél a széleken néha rendkívül vékony, rostos sáv észlelhető. Más helyeken ismét kezdődő szerpentin esed és mutatkozik az olivinen. A szerpentinesedés a repedések mentén indul meg s kalczit-kiválás is kapcsolatos vele. Az augit halvány ibolyaszínű s erős diszperziót mutat, a mi titánaugitra vall. Jól körülhatárolt, többnyire idiomorf, prizmás termetű kristályokban fordul elő. A kristályok határoló lapjai közül az (100) oo P oo, (010) xfx, (110) oo P és az (111) P lapok állapíthatók meg. Az (100) szerint való ikrek gyakoriak s majd csak két egyénből állnak, majd pedig poliszintetikusak. Keresztformájúan vagy sugarasan elhelyezkedett gomolyszerű összenövések, a 1 BORICKY: Petrographische Studien an den Basaltgesteinen Böhmens. Prag. 1873. 49. és 267. 1. I. tábla 1. ábra.
