A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. 33. A Sághegy. Czelldömölk közelében, Ság és Mesteri községek között, emelkedik 291 méter magasra (21. ábra). Úgy, mint a Haláp vagy a Csobáncz kettős csonkakúpból van felépítve. Az alsó, menedékes-köpenyű, csonkakúp elliptikus alapon 140 — 220 méter magassági közben helyezkedik el s úgy, mint a Balaton-felvidék bazaltos hegyeinek túlnyomó nagy része, laza pontusi korszakú üledékből áll, a melynek felső peremét a hegy északi oldalán bazalttufa szegi be. Itt vannak azok a papírvékony homokos agyagrétegek, a melyekről HOFMANN K. dr. szólt. 1 A felső, meredekoldalú csonkakúp bazalt. A hegynek az Alsómesteri felé néző (nyugati) oldala jól fel van tárva, mert ott bazaltbányát nyitottak. A Ság község felőli (keleti) oldalán meg tetemes omlás látható. Fent a tetőperemen, különösen az északkeleti részen tökéletlenül kifejlődött oszlopcsoportok vannak. Az oszlopok fejei pados elválást is mutatnak s a tetőn ez a pados elválás jut túlsúlyra. A Sághegy bazaltja szürke anamezit nagy olivinszetnekkel, helyenkint 2—5 cm vastag dolerites-szallagokkal, a melyeknek geologiai és mikroszkópi alkatával részletesen foglalkozott INKEY BÉLA. 2 21. ábra A Sághegy nyugat felől. 34. Kis-Somlóhegy. Jánosházától északnyugatra, Hegyeskissomló község mellett emelkedik a 150 m. magas síkságból 220 m. magasságra. Padmalya kavicsos homok, a melyen meredeken (30—50° alatt nyugatnak és délnek) dülő s helyenkint csaknem élőkre állított bazalttufarétegek képviselik a vulkáni terményt. Az erózió erősen megbontotta, eredeti településéből kibuktatta s kisebb csoportokra szakgatta a bazalttufarétegeket. Fent a 220 m. magas tetőn mintegy 2 m. magas s 20 m. hosszú kis geizir-kup terül el tengelyével észak-déli irányban. 35. Sitke—Gércze bazalttufa halmai. A Kis-Somlóhegytől északnyugatra, a Sághegy és Sárvár között, emelkednek ki a Rába lapálya peremén a sitkei—gérczei bazalttufabörczök, a melyekben HOFMANN K. 3 nyilt kráterrel fentmaradt magános tufavulkánok remek romjait írta le. Az erózió kimozdította már eredeti helyzetéből a bazalttufa-konglomerátum s breccsia 1 HOFMANN K.: A déli Bakony bazaltkőzetei. 428. 1. 3 INKEY BÉLA: Két magyarhoni Doleritről. Földt. Közi. VIII. évf. 233. 1. 3 HOFMANN K.: A déli Bakony bazaltkőzetei 450. 1.
