A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. Ezen utóbbi kőzetet az tette nevezetessé, hogy belőle BÖCKH olyan cefalopoda faunát gyűjtött, a melyet máshonnan abban az időben nem ismertek. ( ROTH LAJos-on kívül gyarapította ezen faunát még STÜRZENBAUM JÓZSEF is, a ki a Tr. Reitzi szint mészkőlapjait borító zöldszínű tufás márgában is talált kövületeket. L. a Ft. Kzl. V. évf. 253. 1.). Azért nem is lehet feltűnő, ha ezen triaszkorú tagnak alpesi egyenértékét eleinte megállapítani nem sikerült. MOJSISOVICS ugyanis az ő második bakonyi szelvénye alapján a Proarcestes subtridentinus tartalmú mészkövet vagy röviden tridentinus meszet az alpesi kagylómész fölött álló buchensteini szint számára foglalta le, 1 míg ugyanakkor STUR a déltiroli buchensteini meszeket a reiflingi szinthez számította. 2 BÖCKH tehát, a ki a maga szintezésének idejében már tudta, hogy MOJSISOVICS szelvényében a tridentinus mész fölé helyezett zöld tufák tulajdonképen ezen mészkő alá tartoznak és a mellett faunájukban több vonatkozást látott a kagylómészre, mint a Trachycerata genusz bölcsőjére a felső triaszra, kénytelen volt ezen lerakodás egyenértékét fentartással az alsó és felső triász határán, SANDBERGER würzburgi triaszában a felső wellen kaiknak ceratiteseket tartalmazó padjai fölött (az anhidrit-csoportban) keresni (i. h. 142. 1.) bár nem kerülte ki figyelmét az sem, hogy MOJSISOVICS pötschen meszének alsó szakaszában a Trachyceras Reitzi szint zöld tufáihoz hasonló kőzet fekszik a miért is nem zárta ki lehetőségét annak sem, hogy a Trachyceras Reitzi szint tényleg már a pötschen, vagy a vele azonos értékű buchensteini mész ekvivalense (i. h. 86. 1.). A kérdés akkor tisztázódott végleg, midőn bebizonyult, hogy a Proarcestes subtridentinus mész faunája nem buchensteini, hanem wengeni korú, a mikor azután a Trachyceras Reitzi szintjét MOJSICSOVIGS is a délalpesi buchensteini rétegekkel, vagy az azonoskorú északalpesi pötschen mésszel hozta vonatkozásba. 3 A Trachyceras Reitzi mészkő alapját adó sötét kovadús de fosziliamentes márgát és márgás mészkövet RÓTH LAJOS a Trachyceras Reitzi szintbe tartozónak mondja. 4 A szóbanforgó szintnek az északi vonulatban való biztos képviseltetéséről BöcKH-nek nincsen tudomása, ha csak — a mint mondja — a kádártai zöld tufák nem tartoznak ide, a mennyiben ezek a tridentinusz mész feküjében mutatkoznak. b) Proarcestes subtridentinus tartalmú mészkő. A bakonyi triász egyik legelterjedtebb szintje, a melyről BÖCKH azt mondja, hogy feküje nem állandó, a menynyiben hol a Trachyceras Reitzi szintjére, hol pedig a kagylómész tagjaira telepszik. Szerinte ez utóbbi eset áll különösen a Déli-Bakonynak a Megyehegytől északkeletre eső részére, a mint arról úgy Mojsisovics-nak, mint magának BöcKH-nek idevágó szelvényei tanúskodnak. De BÖCKH szerint hasonló települési jelenségeket találunk a két vonulat délnyugati részében is. A tridentinus övnek ezen feltűnő folytonossági hiányait úgy MOJSISOVICS, mint BÖCKH egy denudácziónak tudja be, a mely szerintök a fődolomit lerakódását megelőzte. Ebből a folyamatból magyarázza BÖCKH úr is, hogy helyenkint, ott a hol a tridentinus mész mint közbülső tag hiányzik, a megyehegyi dolomit a fődolomittal közvetetlenül érintkezik. BÖCKH a tridentinus meszet, a mint azt a Trachyceras Reitzi szint tárgyalásánál említettem, MOJSISOVICS után — a ki a belőle gyűjtött cefalopodákat feldolgozta és a 1 E v. MOJSISOVICS: Beiträge z. Kenntniss d. Cephalop. etc. 102. 1. 2 Jahrb. d. geol. Reichsanst. 1888. XVIII. 114. 1. és D. STUR : Geologie d. Steiermark. 221. 1. 3 E. v. MOJSISOVICS : Über einige Triasversteinigungen etc. 433. 1. és Faunengebiete etc. 91. és 103. 1. 4 Földtani Közlöny, I kötet, 215 lap.
