A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

34 LAJOS eklogitszerü kristályos palát, én magam kvarczosporfir-darabokat leltem a Sabárhegyen, a melyeket szintén a mélyből ragadott fel a bazaltos erupczió. A hegyhát kevésbbé mívelt, bokros részein a bazalttufán kívül, likacsos bazaltdarabokat s amfibólos bombákat is találtam. 20. Csobáncz. A Csobáncz vagy a Gyulakeszi hegy két csonkakúpból van felépítve. (12. ábra). Az alsó csonkakúp, a melynek a bázisán régibb triász- és szarmatakorú üledék bukkan elő, pontusi agyag, kavics és homokrétegekből áll. A felső, meredekoldalú csonkakúpot bazalt alkotja. Bazalttufát sehol sem láttam szálban, a szőlőtalajból kihányt bazaltdarabok közt azonban több helyen találtam foszlányait. A hegy déli oldalán, a haranglábnál mintegy 217 méter magasságban, likacsos bazalttal együtt láttam bazalttufa12. ábra. A Gyulakeszi hegy Csobánczvár romjaival. darabokat, maga a bazalt 25—30 méterrel feljebb szálban áll már s helyenkint fonatos lávára valló darabok is mutatkoznak. Itt a déli oldalon leveles-padosan vált el a bazalt, míg az északnyugatin spirálisan csavarodott oszlopok néznek a Gyürhegy felé. A Csobáncz alsó, menedékes csonkakúpjának a külső peremén is látni néhány apró előhalmot úgy, mint a Halyagos vagy a Gulács körül, ezeknél azonban az erózió ellen a védőtakarót nem vulkáni termény, hanem kavicskonglomerátum szolgáltatta. 21. Hegy esd. Tapolczától északkeletre, Diszel és Monostorapáti között, a hasonló nevű község mellett, a 13. ábrán látható hegy emelkedik ki czukorsüveg-forma kúpalakban. Kicsiny, de felette hegyes kúpja már messziről magára irányítja a figyelmet. Tapolcza felől közeledve, 25—30 méter vastag, szarmatakorú, mészkő-hátságon vezet át utunk. Közvetetlenül a Hegyesd előtt az alaphegység fődolomitja kerül felszínre s ennek a lapos, medenczeszerű horpadásából emelkedik ki, előbb menedéke-