A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

13 A balaton vidéki bazaltok. Bazaltos hegyeink legnagyobb részének bazaltos anyaga e csapásmenti és harántos vetők mentében és közeiben keletkezett völgyelések és medenczék lezök­kenéseivel állnak genetikai kapcsolatban. A Balatonvidék már régóta diszlokácziók színtere. Elég e tekintetben e helyen az Északi Bakony alsó- és felső krétájának eltérő elterjedésére reáutalnom. A Keleti Alpokban — tudvalevőleg — az alsó és a felső kréta közé erős disz­lokácziós időszak esik, nem lehetetlen, hogy ezek a kéregelmozdulások területünkön is érvényesültek. Az eoczén-korszak lerakódásaira a Balaton-felvidék triaszfensík­jának az északnyugati peremén BÖCKH JÁNOS 1 szerint a felsőmediterrán Anomia costatás konglomerátuma települ közvetetlenül, a tapolczai alföldi öblözet lajtamész­köve is alig 180 m. magasságban fekszik a fődolomiton a Véndegi halmok előtt osztreás és korallos padot is alkotva: mindez arra enged következtetni, hogy a felső mediterrán korszak előtt közvetetlenül újabb tetemes elmozdulásoknak volt alávetve a Balaton-felvidék triaszplatója s a fentebb említett völgyelések s medenczék kialakulása tektonikai horpadásokként ekkor kezdődhetett meg. Ezek az elmoz­dulások — mint tudjuk — az egész Középhegységre kiterjedtek s az andezit kitö­rések genetikailag velők függnek össze, a mint azt a vonulat északkeleti szakaszán SCHAFARZIK FERENCZ 2 kimutatta. A tapolczai alföldi öblözet északi részén: Tapolcza— Haláp közti sávban, valamint a Balaton partján a Zánka—Tagyon—Akaii közötti lapos medenczében a szarmata mészkő már e lapos medenczék lesüppedt talpára rakódott le. Mindebből valószínűnek tűnik fel, hogy a tíaiaton-lel vidék triaszplatójának tektonikai zavargásai igen régi keletűek s korszakonkint meg-megújultak. Abból a körülményből, hogy a tapolczai alföldi öblözet északi részén a szarmata-korszak mészköve egy szintbe került az öblözet déli részének mélyebb pontusi-pannóniai retegeivel, a melyek alatt maga a szarmata mészkő is megvan, a mint azt a szigligeti bazalttufa Macira podolica-s, Tapes gregaria-s stb. szarmatamészkő zárványai tanúsítják, arra lehet következtetni, hogy ezek a tektonikai zavargások a pontusi vagy pannóniai korszak vége felé is megismétlődtek s a nagyvázsony-környéki, az öcs—taljándörögd—petendi és a monostorapáti hármas medencze, a tapolczai öblözet és a zsid—vindornyai lapos völgyelés talpai újra lezökkentek s a Balatonvidék bazaltos anyaga ezekkel a zökkenésekkel állnak genetikai kapcsolatban. 3 1 BÖCKH JÁNOS : A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész 62—76. 1. 2 SCHAFARZIK F. : A Cserhát piroxén-andezitjei; A m. kir. Födt. Int. Évk. IX. k. 3 Hogy a bazalterupczió a pontusi vagy pannóniai üledékek lerakódásának a vége felé vette kezdetét, alább más oldalról részletesen kifejtjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom