A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
175 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 meztető jelt, hogy már a valódi füredi mészkőben járunk. Figyelemreméltó azonban az a jelenség is, hogy a határszinten rendszerint egy kisebb horpadás mutatkozik. A többnyire begyepesedett horpadás éppen a sólyi márgának könnyen málló és a vegetácziónak kedvező felületén képződik ki. Ezen észleletek egybevetéséből az derül ki, hogy a tridentinus mész felső világos és kevésbbé szarúköves változatait, a melyeket eddig füredi mésznek tartottak, egy oly márgalerakodás választja el a tulajdonképpeni füredi mésztől, a mely már karniai korú faunaelemeket is tartalmaz, a minélfogva természetesen a még magasabban fekvő valódi füredi mészkő szintén a karniai emeletbe és pedig már az aonoides zónába sorozandó. FRECH úr szerint 1 is a füredi mész feküjét adó sólyi márga már a Lobites ellipticus szintjében áll. A sólyi márga és a valódi füredi mész nem ment azonban wengeni vonatkozásoktól sem. Ezt bizonyítják LÓCZY legújabb leletei, a ki a valódi füredi mészben legutóbb Csopakon a Lobites Bouéi-i és a Trachyeras Aon-1 is találta, a mely utóbbi alak a raibli-cassiani és a wengeni alakok hasonló keveredését feltüntető délalpesi hudiklaneci faunában is szerepel. 2 Azért éppen nem lehetetlen, hogy a jövőben a tridentinus mész felső márgás változatának, esetleg fedőjének is áthidaló szerep fog jutni a wengeni és raibli-cassiani rétegek közt. És ezen következtetéseket még egygyel meg kell toldanunk mely az alsó cassiani (stuores v. aon) zónának a Balatonfelvidék keleti részében való képviseltetésének a kérdésére vonatkozik. Midőn a veszprémi Cserhát pados és konglomerátos kőzeteinek, továbbá a legmélyebb veszprémi dolomitoknak cassiani tipusú brachiopodáit gyűjtögettem, méltán ébredezhetett bennem azon remény, hogy a balatonfelvidéki triászból eddig hiányzott aon zóna czefalopodás képviselőit is megtalálom. Még jobban fokozódott ezen remény szintén a cassiani típusú lamellibranchiatáknak felszínre kerülése alkalmából. Veszprém vidékén ezen reményem eddig nem teljesedett. 4. Raibli cassiani és raibli-tóri rétegek. Az előzőkben már említettem, hogy a karniai-emelet alapjára helyezett wengeni korú tridentinus mészre következő lerakodások egészen a fődolomitig két heteropikus fáczieszben fejlődnek ki: egy márgásmeszes fáczieszben, a mely a terület déli és nyugati részeiben fejlődik ki és egy dolomitos fáczieszben, a mely ismét az északi és a keleti részeken terjeszkedik. Feltűnőbb kivételszámba csak Veszprém város területe veendő, mint olyan táj, a hol a kétféle uralkodó fácziesz egy átmeneti fáczieszbe olvad össze. A város keleti táján még a túlnyomóan márgás és meszes kőzetek az uralkodók, míg a nyugatiakon már majdnem kizárólag dolomitokat találunk. A balatonmenti márgás-meszes fácziesz tagosodása a következő: Fekü: wengeni korú tridentinus mész. a) Szennyes fehér, göbös márga, egynehány vékonyabb, meszesebb és váltva települő réteggel. (Sólyi márga.) Eddig ismert fossziliái: Koninckina Leonhardi, Amphiclina squamida, Thecospira cf. arenosa, Rhynchonella lingidigera, Terebratida suborbicidaris, T. cf. semiplecta, Halobia rugósa, Mysidioptera cf. vixcostata, Nncula cf. carantana, Celtites cf. epolensis, Anolcites Richthofeni, Trachyceras Hof. 1 FRECH : Pótjegyzetek a Bakony kagylómész cassiani stb. korú faunájához. 15. 1. 2 Lethaea, Alpine Trias 273. 281. 1.
