A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
158 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 A nyergen egy út vezet keresztül a Bujtavölgyből a Csákszegi csapásra, a melynek mentén a meszet egy-két kőfejtőben jól fel is tárták. A mészkő itt már ugyanaz a kalcziteres kőzetminőség, a melyről már a baglyakőpusztai feltárásoknál is megemlékeztem. Felületét itt is számos kövületkimállás lepi, kivált gasztropoda és brachiopoda részletek, de akad köztük kagyló is. De héja valamennyinek átkristályosodott, úgy, hogy használható darabot egyet sem sikerült a kőzetből kifejteni. Csak a bujtavölgyi ereszkedőben találtam benne egy kagylót, a Pecten Hellii EMMR.-Ú Ugyanebből a kőzetből áll maga a Köveskúti-bérez is, bár a magasabb részletekből úgy a fosszilis tartalom, mint a kalczitér tűnik. A Köveskúti-bérc egyszersmind a baglyakői rhaetiai medencze legkimagaslóbb pontja. Ha már most e bérez tetejéről északnyugati irányban leereszkedünk ama kis völgyelésbe, a mely a bérczet a szomszédos Lóhágatótetőtől elválasztja, a völgy keleti lejtőjében egy kis marhaitató kutat találunk, a mely már a dachsteinmész közbülső márgás szakaszából nyeri szűkös vizét. Magának a márgás csoportnak a rétegeit egyrészt a kúthoz felvezető ösvényen, másrészt pedig magának a völgynek tengelyébe vájódott kis vízmosásban szabadíthatjuk ki az agyagos talajból. Anyaguk, kivált az ösvénymenti, sötétszürke, palás és bitumenes, de csak egy-két szaruhéjtöredék mutatkozott benne. Ellenben az árokból kiszedett meszesebb tagok felületén már több kövületet láttam, de csak a Cardita austriaca HAU . alakjait ismerhettem fel köztük biztosan. Ezen márgák fedőjébe a Lóhágató pados meszei helyezkednek. Még egy pont van a baglyakőpusztai medencze keleti szakaszában, a hol ez a csoport jól, sőt talán valamennyi közt a legjobban van feltárva. Ez a medencze déli peremén fekvő Károlyháza nevű és már Nagyvázsony határába eső vadászlak környéke. A vadászlaktól északra terjeszkedő kis szálas erdőcskében dolomit s ennek közvetetlen északi szomszédságában mindjárt a dachstein csoportnak magasabb carditás szakasza következik, a melyet az említett erdőcske északi szélén mészégetési czélokra kőbányában fejtettek. A feküdolomit és a bányában feltárt carditás csoport viszonyos helyzetében itt is mutatkozik csekélyfokú diszkordanczia. Vájjon mármost az alsó szakasz ily hirtelen megvékonyodásának oka tektonikai eredésű-e, avagy más természetű, arra megfelelni mostanában nem tudok. Az erdőszéli kőfejtőkben e kőzetanyag vékonyabban rétegzett göröngyös felületű, de kissé márgás mész, a melynek lapközeit vékonyabb-vastagabb márgarétegek töltik ki. A feltárt csoport legmagasabb szintje vékony csengő mészlapokból áll, a melyek közé szürke morzsás márga telepszik. Ezen márgás közökből a következő fajokat sikerült kiszedni: Cardita austriaca HAU. Pinna sp. Modiola semicircular is STOPP, sp. A jövőben megejtendő kutatások számára igen alkalmas helynek kínálkozik még ama keskeny vízmosásos árok is, a mely a Károlyházától keletre alig egynéhány száz méternyire fekszik és a mely a közben, hogy a Hármasvölgy nevű szántóterület csapadékvizeit a Nyúlvölgybe levezeti, egyszersmind a károlyházai kőfejtők meszein is átrágódik s azoknak az anyagát a lősz alul felszínre hozza. Ezen vízmosásban a csoport, úgymint a károlyházai feltárásban NNW.-nak hajlik és pedig elég meredeken (45°-kal). Rétegei tömör, világosabb vagy sötétebb
