A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
136 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 maradványok is találkoznak, a melyek azonban még megközelítő meghatározásra sem bizonyultak alkalmasaknak. A kőzet kalapácsütés alatt bitumenes szagot áraszt s egész vastagsága jó két méter. c) Erre egy körülbelül 5 cm. vastag, sárgás vagy szürkés és kissé homokos márgaréteg következik, a mely egyszersmind a Solenomya Semseyana főfekvőhelye. Itt az egyes márgalemezeken alig marad üres hely, a melyen ily kagylólenyomat ne találkoznék. Ezeken kívül itt még a Protrachyceras sp. ind. többjenyomatát, továbbá a Nemacanthus Lóczyi JAEK. és a Hybudus Laczkói JAEK. halak úszószárnytüskéinek egy-egy példányát gyűjtöttem össze. d) A Solenomya-tartalmú márgaréteg fedőjében ismét egészbenvéve a b) taghoz hasonló rétegcsoport következik jó három méter vastagságban. A csoport egyes rétegeinek vastagsága azonban felfelé haladva csökkenik, míg a közbetelepülő márgaburoké inkább nő. Ezenkívül maguknak az egyes padoknak az anyaga is márgásabb lesz. Érdekes jelenségek ezen padokban egyes kemény, gumósszerű képződmények. Ugyanis a többnyire sárgás, vagy szürke márgás-meszes kőzetanyagban egyes szürkéskék gumók vannak beágyazva, a melyek néha két-két pad közé illeszkednek s a két padot mintegy összeforrasztják, úgy hogy a padok a gumók helyén el sem hasadnak egymástól. A gumók anyaga, bár a színtől eltekintve, semmiben sem látszik különbözni a padok anyagától, mégis sokkal keményebb, sőt annyira szívós, hogy alig lehet összezúzni. Olykor korallokra emlékeztető kerek, piszkos fehér átmetszerek mutatkoznak bennök; máskor ismét kovasavtartalmat gyaníttatnak. Ezen tagban a fossziliatartalom már gyarapszik. Belőle gyűjtöttem a következő faunát: Aspidura raibliana POULA Thecospira Semseyi BITTN. Spiriferina Bittneri FRECH Avicula cf. Böckhi BITTN. Cassianella angusta BITTN. Lima austriaca BITTN. Solenomya Semseyana BITTN Protrachyceras sp. ind. Placochelysplacodonta JAEK. (1 fog) Trematodiscus Tommasii PAR. Erre a tagra következik azután az a csoport, a mely a legtöbb jeruzsálemhegyi kövületet szolgáltatta (e—g). Ez egy félméter vastag, szürke, helyenkint sárgás és morzsolódó márgalerakodás, a melynek anyagában apró meszes rögöcskék mutatkoznak. Némi tagozódás mutatkozik ugyan benne, a mennyiben az emiitett mészkőgumócskák a mélyebb szintekben ritkábbak, míg a magasabbakban számuk nagyon megszaporodik, továbbá vékonyabb mészkőrétegek is áthúzódnak a márga tömegén; de mert a csoport faunája nagyon is keveredik, azért azt egybefoglalva közlöm. Az e), f) és g) betűjelzést inkább azért használtam fel, hogy részben az itt talált Placochelys-väz helyét, részben pedig egy gazdag gasztropoda fészket jelölhessek