A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

127 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 mind a kétféle jelenség a dolomit szirtszerű voltára utal. Hogy azonban ezen dolomittömegek képződésénél az élőszervezetek mellett és utólagosan az eldolomitosodás kémiai folyamata is szerepelhetett, azt különösen a bennök talált fossziliák anyagának dolomitos volta sejteti. Korukhoz hozzászólani szintén nem volt könnyű dolog, mert, mint minden más dolomitunkban, úgy itt is a fosszilia ugyancsak gyér jelenség s a találtak nagy része is vagy héj nélkül való kőmag, vagy ha héjas is, a héj teljesen kristályos szerkezetű, vagy pedig csak a kövületek üres ágyait találjuk meg. Ez az utóbbi eset azonban aránylag még kedvező körülmény, mert ezekből a dolomitágyakból sokszor használható lenyomatokat lehet készíteni. Az ágyakban, ha brachiopodáktól erednek, jó tájékoztatót szolgáltatnak a gyakran megmaradt szilárd karspirálisok is. Csak ott, a hol a kőzet márgásabb, maradt meg a szerves zárvány is könnyebben felismerhető állapotban, sőt néha héjastul, mint pl. ama két Spiriferina, a melyeknek egyik példányát BÖCKH úr, a másikat én magam találtam a Benedekhegy felső márgásabb dolomitjában. Azt is tapasztaltam még, hogy e dolomitokban a fossziliák lencseszerű eloszlásban is jelentkezhetnek. Például a jeruzsálemhegyi felső réteges dolomitnak egyetlen egy pontján számos kövületet tudtam gyűjteni, holott ugyanazon szirtnek más pontján csak elvétve akadt egy-kettő. Ig}/ vagyunk az alsó tömeges dolomitokkal is. Akadt olyan hely, a hol alig ökölnyi nagyságú kődarabból 10—15 brachiopoda maradvány is előkerült, holott alig egy-két lépésnyire odább már hiábavalónak bizonyult minden keresés és fáradozás. Nem kevésbbé érdekes jelenség végül még az is, a mire különben BITTNER úr figyelmeztetett, midőn a veszprémi dolomitból a set. cassiani Koniuckina Leonhardi WISSM. számos példányát látta maga előtt, hogy olyan alakok, a melyeket eddig csak márgás vagy legfeljebb meszes fácieszekből ismertek, mint a milyenek BITTNER szerint a fentemlített brachiopodák is, minálunk dolomitos fáczieszben is előfordulnak és pedig, a mint említettem, esetleg tömegesen is. De a veszprémi dolomitok legnagyobb részének települési viszonyai sem kedveznek jobban a korhatározásnak. Egyrészt talán azért is, mert a legtöbbje izolált szirt; másrészt -— és a mi a főok — hogy a márgákhoz való helyzetüket megvilágító természetes feltárásokat alig találunk. Az egy Jeruzsálemhegy nyújt tájékozódást a márgák és dolomitok kölcsönös sztratigrafiai vonatkozásairól. BEUDANT

1 is csak a jeruzsálemhegyi feltárások ismeretéből vonja le azt a következtetést, hogy a „Veszprém melletti mészkőtelepek" a hegység legnagyobb részét képező magnéziameszek (dolomitok) felett feküsznek. (Megjegyzendő azonban, hogy ő ezeket a márgákat és meszeket jurakorúaknak és a bakonyi dolomitot a márgáknál általában mélyebbnek tartja.) Magam is csak a legújabban lefolyt mesterséges feltárások (vízvezetéki árkolások és ásatások) segélyével, valamint szerencsésebb fosszilialeletek alapján tudtam ezen dolomitokkal boldogulni. A V

III. szelvény magyarázatául álljanak itt a következők: Ha a várost délfelől, pl. az Almádi-úton vagy Felsőörs útján haladva közelítjük meg, úgy amott a vízvezetéki medencze táján, emitt pedig a Kaszavölgy mellett fekvő Füredi-dombnál lépünk alaposabb vizsgálat alá vehető és nagyobb dolomitterületre. Mind a két helyen a dolomit szürke, vagy rózsaszínű s elég tömör anyaga jól, szinte vékonyan rétegzett, könnyen hasadó s így fedőanyag termelésre igen alkalmas. Ám ezen utóbbi tulajdonsága miatt annál kevésbbé válik be kövületgyűjtési 1 I. h. 217. 1. (németnyelvű kiadás).