A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
118 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 118 1.), — karöltve ama másikkal, hogy paleontologiai leletekkel is sikerült bebizonyítani azt, miszerint a veszprémi dolomitok legnagyobb része nem más, mint a márgáknak dolomitos fáeziesze, kezünkbe adja egyszersmind a veszprémi dolomitkérdés megoldásának a kulcsát. g) Rdkócsititcsa, Rákóczitér, (Piaca), Vár- és Bencdckhcgy, Csapósser, Temetőhegy. (VIII. szelvény az I. tábla 3. ábrájánö A VIII. szelvény nyel rátérünk magára a szorosan vett (beépített) városi területre s ezzel egyszersmind a mostanáig rejtély gyanánt meredező veszprémi dolomitok régiójába is. Előrebocsátom először a városi terület tektonikai vázlatát, azután egynéhány megjegyzést a veszprémi dolomitokról és végül ismertetni fogom magukat a városi szelvényeket. Hogy a város tektonikájának alapvető formáit megismerjük, nyomozzuk ki itt is a városi vasúti állomásig már követett veszprémi törésvonalnak további útját, vagyis a város területére eső szakaszát. Ezen szakasz irányát illetőleg a Cserhát nevű városrészben, tehát a városi vasúti állomás tőszomszédságában, a vízvezetéki árkolásnál meg lehetett állapítani azt, hogy a Kádárta felől odafutó törésvonal a Völgyikútárokból, még pedig éppen a Völgyikút mellől felhúzódik a Völgyikútutcza és a Ködutcza összetorkolásába. Innen délnyugati irányban átvágja a Kerekeskútutcza északi végét, majd délnek kanyarodva átszeli a Biróudvart és elérve a Kossuth Lajosutcza és a Szabadiutcza sarkát, délnyugati csapással leereszkedik a kaszavölgyi törés mentén idehúzódó Ördögárokba, majd az újonnan épült színházat délről megkerülve, az Angolkisasszonyok zárdakertjén át most már csaknem nyugoti irányban felhúzódik a Jeruzsálemhegyre, honnan azután a régi fejesvölgyi hamuház táján kivág a Nyúlkertek nevű mezei dűlő felé. Jól észrevehető nyomait még a várostól nyugatra terjeszkedő Gulyadomb és a veszprémi Sashegy közt elterülő dolomitplató északi szegélyén is megtaláljuk, a honnan azután Márkóközség irányában, úgylátszik, már magában a Sédvölgyben folytatódik. Veszprém városában a hosszanti törésvonalat két haránttörés is szeli. Az egyik az Ördögárok felől a Buhimutczának vált át, míg a másik a Takarékpénztárutcát s ennek irányában a Jeruzsálemhegy keleti peremét hasítja fel és a Sintérdomb északnyugati sarkán fut ki a Sédvölgybe. A buhimvölgyinek a VI. szelvényben a—a betűk közt látszó diszlokáczió az eredménye, míg a másikat ama széles csuszamlási sík árulja el, a mely a Takarékpénztárutcza keleti oldalán a Várhegy dolpmittömegén látható. Kisebb jelentőségű, de a városi terület tektonikai képének kialakulását szintén befolyásoló törés még az, a mely délfelől elkeríti a Temetőhegyet (VIII. szclv. 3 —3) és az, a mely a Sintérdomb és a Gulyadomb közé illeszkedik. Ezek a törésvonalak két tektonikai táblát határolnak körül, egyik a Vár- és Benedekhegy, a másik pedig a Jeruzsálemhegy s a vele összefüggő Sintérdomb. A főtörésvonal cserháti és jeruzsálemhegyi szakaszán s a két táblát elkerítő többi törésvonal mentén a következő tektonikai adatokat gyűjtöttem össze: Cserháton a fődolomit a főtörés egész hosszán egészen a kaszavölgyi haránttörésig következetesen délnek vagy délkeletnek hajlik el a 25—30 fokkal.
