A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

110 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 110 odább keletfelé úgylátszik kiékül, mert arra már nyomát sem találtam. Ezt a kis dolomitbetelepülést jeleztem ű)-vel. Fosszilia nem jött benne elő. Maga a dolomit és a csapásában és felette mutatkozó narancssárga, likacsos, márgás kalciteres meszek változó színű és lágyabb márgák közé ékelődnek. Ezekben a márgák­ban is sűrűen jönnek elő estheriák és halóbiákra emlékeztető rossz bivalva lenyoma­tok. Feljebb apró mészgömböcskékből és fosszilia törmelékből álló meszes palák, vala­mint egyes márgás mészkőpadok is felszínre kerültek (<?-) kivált a hegyoldal fásítása alkalmával. A mint BÖCKH J. leírásából (128 1.) kiveszem, ez utóbbi lehet az a kőzetcsoport, a melyről írja, hogy: „még tovább északra a Táborállás (Szalaydomb) lejtőjében elmállott márgát, valamint sárga mészkövet találunk, mely utóbbi rosszul megtartott brachiopodákat tartalmaz. Kimálva itt továbbá Myophoria decnssata MSTR , valamint Terebratula cf. vulgaris SCHL. találtam . Ugyanezen szinthez sorozott rétegekből említi még a Trachyceras Hofniani MOJS. Trachyceras Bakonicum MOJS. és Rynchonella cf. semiplecta MOJS. fajokat (U. o.) En magam pedig ugyaninnen a következőket gyűjtöttem : Encrimis sp. Mysidioptera Laczkói BITTN. Rhynchonella tricostata BITTN. Foordiceras cf. Brennneri HAU . sp. Aidacothyris cf. ZirlensisWöium sp. Lecanites Lóczyi FRECH 11'aldheimia sp. Protrachyceras sp. ind. Halobia rugósa HAU. Trachyceras triadicum MOJS. Posidonomya sp. ind. „ austriacum MOJS. Dimyopsis intusornata BITTN. Estheria sp. és még egy toboztermés lenyomatot is. A VI. szelvény ezen tája az egyetlen hely, a hol a Lecanites Lóczyi-t eddig talál­tam. Jó termőhelye különösen az a szántóföld, a mely az eddig követett gyalog­ösvény és az elhagyott kőfejtők közt terjeszkedik. Itt kivált egy szürke mészkő­anyagban fordul elő számos krétáshéjú kövület társaságában. A kőlapok szanaszét hevernek a szántáson, a melyből az eke veti fel azokat. Ott, a hol az imént említett gyalogút kivezet a szántóföldre, kezdődik a VI. szelvény III. szakasza. Innen egy árok húzódik fel északnak, a Szalaydomb leg­kimagaslóbb része irányában. Az árok a maga 60—70 cm. mélységével jó feltárást igért, valamint magának a nyeregnek fásítása is. Ám az altalajhoz még sem fért egyik sem és csak egyes elszórt pontokon fordított fel az ásószerszám szálbanálló kőlapokat is s így más egyébről nem volt módom meggyőződni, minthogy a szel­vény ezen tagja a magasabb szintájakban túlnyomóan laza, lemezes, szürke vagy sárgaszínű s helyenkint bitumenes mészmárgákból van összetéve Kövületmarad­ványul is csak egy-egy apró gasztropoda mag, vagy elmosódó posidonomyaszerű lenyomatok jelentkeztek. e l t) Csak a márgacsoport legfelsőbb részében, a Szalaydomb felső kupája alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom