A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. SUESS dolgozza fel,

1 a ki megerősíti ZEPHAROVICH nézeteinek helyességét, miközben szintén kiemeli a Bakony geologiai ismeretének fontosságát, midőn a többi között ettől várja ama kritikus kérdésnek megoldását is: vájjon a werfeni palák helyzetéről akkortájban vallott nézetek közül HAUERé-e a helyes, a ki azokat a tarkahomokkő képlethez sorozta, avagy a schweizi geologusoké, a kik a werfeni palákat inkább a keuperhez valának hajlandók állítani. ZEPHAROVICH HAUER igaza mellett érvel, midőn a sztratigrafiai viszonyokból következtetve, a Füred és A rács között elhúzódó és a werfeni paláknál magasabban települő mészkövet kagylómésznek mondja.

2 ZEPHAROVICH kutatásainak főeredménye tehát az, hogy a balatonmelléki hegységben megállapítja a werfeni paláknak és a kagylómésznek jelenlétét. És ha ezen két triaszemeletnek egymáshoz való kölcsönös helyzetét pozitív adatokkal nem is tisztázza, ám a kérdés megoldásához a köveskállai kagylómész felfedezésével lényegben is hozzájárul. Meg kell még jegyeznem, hogy ZEPHAROVICH ezen művében kiterjeszkedik ßEUDANT-nak «Voyage mineral, et geol. en Hongrie. Páns, 1818» című munkájára is, a melynek szerzője elsőnek járta be a magyar földet azon célból, hogy annak ásványkincseit és földtani képét megismerje és a külfölddel is megismertesse. BEUDANT megfordul a Balatonfelvidéken és magában a Bakonyhegységben is és művében nem egy érdekes és igaz dolgot jegyez fel a hegység geologiai alkatáról. Bennünket legközelebbről érdeklő megfigyeléseivel a veszprémi márga leírásánál vetünk majd számot. Művének jelentőségét egyébként csakhamar másutt is méltányolják, mert azt 1825-ben már német nyelven is ismertetik. ZEPHAROviCH-nak a Balaton mellékét tárgyaló művéről még ugyanazon (1856) évben tudomást szereznek a hazai érdeklődő szakkörök is és pedig KOVÁCS GYULA útján, a ki azt a magyarhoni földtani társulat ezévi egyik nyári ülésén ismertette. A mű hatása alatt maga KOVÁCS GYULA is, mint a magyarhoni földtani társulat titkára többször megfordul a Bakonyban és kirándulásai eredményeiről a társasági szaküléseken be is számol és pedig 1857-ben, 1860-ban és 1861-ben.

3 Ő fedezte fel a többi között a nagyvázsonyi kagylómeszet és az urkuti hippurit mészkövet is. Kár, hogy e lelkes szakembernek ezen ismertetései nyomtatásban meg nem jelentek. Érdemes dolog megemlékezni e helyen azokról is, a kiket nem annyira a szorosabb értelemben vett szakismeretek irodalmi kibővítésének vágya, mint inkább csak a tudomány iránt való szeretet és lelkesedés viszi rá, hogy a Bakony különböző helyein eszközölt kövületgyűjtéseikkel a hegység iránt való érdeklődést ébren tartsák. Ilyen volt MAIER cistercita tanár, aki 1857-ben Zircz vidékéről, azután SCHWABENAU és RÓMER FLÓRIS, a kik Pénzeskútról és Ácsteszérről szállítanak fosszilis anyagot a wieni földtani intézetbe.

4 RÓMER ezen bakonyi gyűjtésekről levelek útján az akkori pozsonyi természettudományi társulatot is értesíti.

5 Legbecsesebb volt SCHWABENAU küldeménye, a melyből FOETERLE megállapítja, hogy Bakonybél környékén a hegység összetételében júra, kréta és eocén szisztémák szerepelnek.

6 KERNER ANTAL is tesz egynéhány megjegyzést a maga növénygeografiai vázla1 Sitzungsberichte d. Kais. Akad. d. Wissensch.-Mathemath.-naturwissensch. Classe. Wien. 1856. 368: lap. 8 U. o. 372. 1. 3 A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai. II. kt. 4 Jahrb. d. geol. Reichsanst. Wien. 1857. 618, továbbá u. o. 1858. 175 és 698 1. 5 Verhandl. d. Vereins für Naturkunde im Pressburg. 1858. 47. és 78. 1. 6 Jahrb. d. geol. Reichsanst. Wien. 1859. Verhandl. 75. 1.