A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
97 Grasped ophy I 1 ia alpina I . OR. Thecostnilia granulata KLPST. Margarosmilia Richthofeni VOLZ. Omphalophyllia radiciformis KLPST Ceriopora cnemidium KLPST. sp. Retzia aracanga BITTN. * „ hnngarica BITTN. * Spirigera indistincta BKYR. sp. *Terebratula julica BITTN. * Reden (Chlamys ?) Desiderii BITTN. „ veszprémiensis BITTN. Lima I.óczyi BITTN. „ sp. nov. *Ostrea montis caprilis KLPST. Palaeoneilo ex aff. praeacutae KLPST. sp. * Myophoria inaequicostata KLPST. *Myophoriopis intermedia BITTN. * Cardita Pichleri BITTN. *Gonodou Meilingii HAU. Laubella delicata LBF.. Siseuna injirma KL. Eucycloscala cfr, Dam esi KL. „ sp. ind. Trochus sp. ind. Naticopsis sp. Neritopsis subornala MSTR. „ armata MSTR. Neritaria Mandelslohi? KLPST. Purpurina (Angularia) pleurotomaria MSTR. Loxonema (?) encycloides KL. < 'oelostylina cfr. ignobilis (J. BÖHM) „ Fedrighinii STOPP. „ cochlea MSTR. Trypanostylus cfr. Konincki MSTR. Omphaloptycha cfr. retrapta KL. (?) sp. ind. (Iii.) „ sp. ind. (IV.) Promathildia cfr. colon. MSTR. Euchrysalis r sp. ind. Fusus nodosocarinalus ? MSTR. V. szelvén y. A IV. szelvényen túl a vasút keletnek a Vasúti-erdő mellé kanyarodik. Ezen kanyarulatát a vasút a IV. szelvény zárótagján, vagyis a fődolomiton végzi, a melynek rétegei itt is ény.-i dűlésben vannak. A mint azonban északkeleti irányban a pályát továbbkövetve, az arrafelé terjedő erdősarok keleti szögletéhez ér, ismét márgás és mészköves területen vág keresztül. Ezen rétegek csapásirányában átszelt márga- és mészkőcsoport kétségtelenül az említett jutási törés és a töréssel kapcsolatban lefolyt eltolódás mentén került a fődolomit mellé. Az egész eljövetel jelentéktelennek látszik: de a benne feltárt rétegcsoport mégis figyelmet érdemel, a mennyiben a ll. és IV. szelvény bizonyos tagjainak a megismétlődését foglalja magában. a) Legalul finoman lemezes, sötétszürke színű és bitűmenes márga fekszik. A márga lapjainak felületét vastagabb meszes kéreg borítja. Felfelé a lapok annyira vékonyodnak, hogy vastagságuk alig éri el az 1 millimétert; a mellett színük sárgásszürkévé változik és felületük homokkőhöz hasonló érdességet árul el. Szerves zárványt ezen márgában nem találtam Rajta nyugszik a vasúti műtest és ebbe mélyed az azt kísérő árkolás is. b) A következő tag már a vasútmenti árok oldalának aljából búvik ki. Anyaga májsárga, sötétes foltokkal tarkázott mészkő. Töréslapjain elég gyakori a kövületátmetszet. Felismerhető alakot azonban csak egyet, a Rhynchonella Arpadica BITTN.-t találtam. A mészkő vastagsága egyébként alig 2—3 dm. c) Fedőjében egynéhány vastagabb, sötétebb szürke, tömörebb mészkőpad fekszik. Ezen mészkő, számos fehérszínű és átkristátyosodott héjú megalodust tartalmaz. Vannak köztük apró csavart búbos alakok is. A mészkő vastagsága jó félméterre tehető. A BalaUn tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. 7
