Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények

218 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 218 a) szürke, laza, finoman pettyezett márgát, mely teli van daktiloporákkal, foraminiferákkal, miliolideákkal, ezeken kívül Quinqneloculina, Triloculina, Alveolina és Orbitulites van benne. Puhatestűek fossziliáiban is bővelkedik ez a Miliolidea-mávga, ú. m. : Covbula planata ZITT. Cerithium parisiense DESH. Cardium Wiesneri HANTK. » Fuchsi HANTK. » gratum DESH. » pentagonatum SCHL. » obliquum LAM. » auriculatum SCHL. Lucina aff. cousobrina DESH. Delpliimda calcar LAM. » sp. Natica hybrida LAM. Perna Urkútica HANTK. » cochlearis HANTK. Avicula sp. » patula DESH. Conus parisiensis DESH. Velates Schmideliana CHEMN. sp. » dormitor BRAND. Diastoma costellata DESH. Oliva aff. Laumontiana LAM. Melania lactea LAM. Mitra obliqnata DESH. Hipponyx dilatatns DEFR. Fnsus Noae LAM. fajokban. b) A második kőzet nummulites-mészmárga, amely gyérebben a felsorolt puhatestűek közül is tartalmaz néhányat. A félig reczés nummulitek uralkodnak ebben a kőzetben: Nummulina Lamarcki Ő'ARCH. » laevigata Ő'ORB. azonkívül a pontozott és kiterült nummulitesek közül ritkán : Nummulina Lucasana DEFR. » cf. perforata Ü'ORB. Assilina spira DE ROISSY. c) Egy harmadik kőzetféleség a kutató-akna gorczán fehéres-sárga mészmárga volt, temérdek Perna Urkútica HANTK. teknővel; állítólag egy 15 m. vastag széntelep volt közte. Az újhutai mészkőfejtőkben jól fel van tárva a miliolidea- és daktiloporamészkő. A csingervölgyi bányák Gyula-tárnája a krétaszint feküjében bitumenes agyagot ért el 2 m. hosszúságban; ez foraminiferákat nem tartalmazott, azonban Cerithium striatum DEFR., C. auriculatum SCHL. volt benne. Míg a Kövesárokban bemélyesztett kutató-aknában is ráakadtak a Numm. laevigata tartalmú rétegekre. Az úrkúti területen még egy helyen találtam meg a fő-nummulites-mészkő alatti márgás rétegeket: Városlőd és Kislőd környékén a Hagymáshegy fensíkján. Ennek 400 m. tengerszin feletti magasságú tetejéről a kislődi Csalányos-völgybe lejtő árokfején, 5—6 m. mély, agyagot termelő gödrök vannak. Vízszintes és lankásan SE felé hajló nummulites-mészkőpadok alatt a gödrökben, közvetlenül a fő-dolomiton, meszes agyag nyugszik szegletes dolomit és mangános (liasz ?) mészkődarabokkal keveredetten. BOTEZ G. úr, romániai geologus, akivel ezt a helyet 1908-ban meglátogattam, a tud. egyetem geologia-paleontologiai intézetében behatóbban vizsgálta ezt az agyagot. Közölte velem, hogy faunája kizárólag Müiolideák-ból áll. Leggyakoribb benne a Quinqneloculina nem; ennek egyetlen meghatározható képviselője, a Qu.