Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 161 A balatonedericsi mészkő a diszelihez hasonló fehér vagy sárgásfehér tömött, helylyel-közzel teli van kalcziterezetekkel, amikor azután kevésbbé szilárd; a plató felső pereme felé, valamint északra Nemesvita felé dolomitossá válik. Vertikális hasadékok metszik a mészkövet Balatonederics és a NEDECZKY-kastély feletti sziklafalon, a meredeken keletnek dűlő hasadások zavaró hatása daczára, 45°-os nyugati réteghajlást mértem. A NEDECZKY-ek kastélya feletti szőlő erdőperemén SSW. irányú '28—33°-os dőlést és a dolomitpadok konkordáns rátelepedését a mészkőre észleltem. Nemesvita felé sűrű erdő akadályozza a telepedés felismerését; azon az úton azonban, amely Nemesvitánál a Sárkányerdő fensíkjára felvezet, ismét lehet rétegeket látni. Breccsás dolomitpadok meszes dolomittal váltakoznak az úton; hajlásúk eleinte 32°-os keleti, följebb 17°-ra csökken a dőlés meredeksége, a fensík falán pedig lankásan nyugat92. ábra. Fődolomit alatti mészkősziklák Balatonedericsnél. nak hajló dolomitpadokra jut az ember; fenn a Sárkányerdőben pedig a gyroporellákkal teli dolomit csaknem szintesen terül el. A NEDECZKY-ek új kastélya felett koráll-, szivacs- és bryozoum-kimállásokkal borított mészkődarabokat találtam. Minthogy a balatonedericsi mészkő kőzete a diszelivel azonos, a telepedéstől függetlenül is a felső márgacsoportba tartozónak ítélném azt. Nézetemet megerősíti a dolomit alatti telepedése. Úgy látszik, hogy egy antiklinális boltozatban (93—95. ábrák) került az edericsi mészkő a dolomit alól felszínre; az antiklinális boltozat domszerű NNW— SSE. irányú hosszanti tengelylyel. Ezt a boltozatot N—S. irányban ferdén szeli a keszthelyi hegység keleti lejtője. Kétségtelenül törés ez, melynek létezését az Ederics feletti édesvízi mészkövek is bizonyítják. A keszthelyi fő-dolomitból álló hegység belsejében 1907 őszén még egy utolsó helyen találtam meg a felső márgacsoport felső rétegeit. Vállus falu és a Büdöskút nevű erdőőri telep között a vállusi széles völgygyei párvonalosan és tőle keletre fekszik a Miklósvölgy. Ennek a völgynek felső eloszláA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 11
