Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 220 BÖCKH JÁNOS munkájából ennek a rétegcsoportnak kövületéit még a következőkkel egészíthetjük ki: Orthophragmina (Rhipidocyclina) varians KAUFM. Macropneitstes pnlvinatus CI'ARCH. Schisaster rimosus DES. Spondylus cf. asiaticus CÍ'ARCH. Rostellaria columbaria LAM. A nummulites-mészkőnek ez a csoportja Városlőd, Úrkút, Boda-Csékút között tetemes vastagságú (40- 50 m.) és nagy elterjedéséi; szintes fekvésben platószerű térszínt alkot, amelyben a völgyek és árkok hirtelen végződésekkel mélyen bevágódtak. A kislőJi Csalányosvölgy az úrkúti Csingervölgy, a Köves-árok és Köveskepeárok is nummulites-mészkőben vannak. Csél •rút és Padrag környékén, a Kabhegy bazalttakarója borítja el a nummulitesmészkövet, a Köves- és Köveskepe árkok fején mindenütt láthatni ezt a kb. 400 m. t. sz. f. magasságú eoczénplatón elterülő bazalttakaró peremén. A «Macskalyukak»nak nevezett töbrök (120. ábra) a Köves-árok felett, még nummulites-mészkőben nyílnak; de mellettük már bazaltdarabok Hevernek a löszben. M0 120. ábra. A «Macskalyukak» a Kabhegy északi tövében. tg fő-dolomit, tn l fő-nummulites-mészkő, mg orbitoida-mészkő, [ti bazalt, q" lösz. A padragi uradalmi erdőben és a Kenyérhegy nyugati oldalán ismét fellép a nummulites-mészkő és innét összefüggő takaróként Halimbán át Szöczig terjed. Padragtól Szöczig 5 km. hosszant, éles párkánynyal emelkedik ki a Bakonynak ideszögellő része a Kis-Alföld hullámos rónaságából; itt 220 m. középmagasságúnak jelölhetjük a Bakonyalján elterülő lapályt; ebből a Bakony fensíkja mintegy 130 m.-rel emelkedik ki és 2—3 km. szélességben nummulites-mészkővel van beszegve. A síkság felől nézve, a Bakony itten alacsony dombvidék körvonalaival illik be egy kedves, szelíd tájképbe, amelyen a figyelmet nem a térszín formái, hanem a fensík peremén fekvő helységek: Csékút, Padrag, Halimba és Szöcz kötik le. Padragtól Szöczig a nummulites-mészkő ugyanolyan magasságban van, mint a Nagyvázsony és Öcs környékén, a Kabhegy aljában elterülő fődolomit-plató, vagyis 300—350 m. közötti magasságban. Halimbán a nummulites-mészkő rétegei 20°-os NW dőlésben vannak. Szöcz és Nyirád között alacsonyabb térszín terül el. A Kis-Alföld Devecser és Csabrendek között észre nem vehető emelkedéssel tart a Nyirád és Sümeg közötti vízválasztónak, magassága 170 —180 m-től 200 —220 m.-ig emelkedik. A vízválasztó szélesen elterülő alacsony fensíkon van. Ezen a fensíkon a nyirádi, sümegi és viszlói erdőkben sík területen jutunk át Tapolczára, ahol már 120 m. t. sz. f. magasságban, a Nagy-Magyar-Alföld egyik északi kiöblösödésében vagyunk.
