Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 479 látom a fúrási adatoknak közlését; minthogy a Balaton délnyugati sarkától a balatonberény—böhönyei hátság két oldalán egynemű térszín és azonos felépítésű altalaj terjed el Nagyatádon át a Dráváig. Nagyatád ártézi kútja. Nagyatád 150 m. t. sz. feletti magasságú síkságon fekszik, a nagyközség főterén csinos fürdőház áll, amelyet az ártézi kút 403 m. mélységből 1 méterrel a felszín alatt megcsapolva, 1 m.-re a talajszíne fölé emelkedő, 26'4 C° vízzel és metángázzal lát el ; a kút 24 óra alatt 3924 hektoliter vizet ad. Több rétegből kaptak a fúrás alkalmával vizet; 60 m. mélységben volt az első víztartó réteg 15— 16 literrel másodperczenként. Ezt nem használták fel. 192—220 m. mélységben értek egy második víztartó rétegre. A kútnak gázmennyisége eleinte 140 hektoliter volt 24 óránként, most csak 20 hektoliter, amelyet a vizetemelő motor hajtására használnak. Nemcsak a gázmennyiség csökkent tetemesen, hanem a vízmennyiség is, amely az 1910/11. tél folyamán még 180 liternyi volt másodperczenként, nyárig azonban 100 literre apadt. Négy év alatt a víz hőmérséklete is leszállt az eredeti 30'5 C°-ról a jelenlegi 24'6 C°-ra. Ezeket az adatokat Nagyatád érdemes főjegyzőjének és a fürdőorvosának köszönöm. Ujabban a nagyatádi zsinórgyárban fúrtak le 216 m.-nyire és a nem messzire eső Kivadar-pusztán 200 m.-nyi mélységig. Mindkettőből állítólag bőségesen ömlik ki a víz, sőt a Kivadar-pusztán metángáz is. Lábodon, Nagyatádtól keletre 500 m. mélységig fúrtak, azonban itt csak a 200 m.-es víztartórétegből száll fel a víz. Vájjon nem a szomszédos ártézi kutak apasztják a nagyatádi kút vizét ? A lábodi fúrásról érdekes tapasztalatokat közölt velem TÖREKY ÁRPÁD vaszari plébános úr, aki káplán korában figyelemmel jegyezte föl a fúrás adatait. A főtisztelendő úr szívességéből írhatom: „hogy Lábodon 300 m.-ig a Nagyatádon átfúrtakkal megegyező rétegek voltak az ottani két vizetadó réteggel együtt. 318 m. mélységben Lábodon egy D/2 rn- vastagságú megkövesedett fatörzset 3 heti munka után fúrtak keresztül, miközben a legkeményebb amerikai vésők is egy napi használattal elkoptak; alatta sok csigahéjjal teli szürke agyag következett, majd egy araszos kőszénréteg. 412 m.-nél gyönyörű nyúlserét nagyságú átlátszó szemekből álló kvarczhomok volt kevés hideg vízzel." TIMKÓ IMRE, osztálygeologus barátom szíves közléséből a nagyatádi fúrásban áttűzött rétegeket a következőkben regisztrálhatom : Nagyatád (somogymegyeij község ártézi kútjának szelvénye. Barna (szürkés) vályog 000— 1-80 m. Sárga futóhomok (finom szemű) . 180— 14-00 » 0) BC Sárga (szürkés) futóhomok (durvább szemű) 14-00 — 20-00 » -<u Szürkés (fehér) futóhomok (finomabb szemű) 20 00 — 23-00 » c Szürkés (fehér) futóhomok (durva szemű csigahéjtöredékkel) . . 23-00— 25-00 » N O 25-00— 27-80 » 'S Szürkés (fehér) futóhomok (durva szemű csigahéjtöred.) .... 27-80— 31-00 » '3 E Szürke (kissé iszapos) homok (durva szemű csigahéjakkal) . . 3100— 33-00 » '3 E
