Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
478 4L Balaton környékének geologiai képződményei. amely hirtelen megy át a vízválasztótól délre a löszbe; ez Karmacs, Zalaszántó és Zsid vidékének tágas medenczéiben nagy területeket foglal el. Zalaszántótól és Zsidtől délre a keszthelyi hegység északi meredek oldalait, Rezivár mellett a 400 m. t. sz. feletti fensíkot nagy foltokban borítja a homok, sőt még a délnek tartó völgyek felső részeiben is bőven hever, itt-ott a „löszhomok" típusát is felvéve. Rezivár megett a nyergen a Meleghegy (427) m.) körüli fensíkon a homok között fehér kvarczhomokkő fekszik. Olyanféle kőzet, mint a kővágóőrsi Kőhát vagy alsó pannoniai-pontusi korú homokkő tömbjeié. A pannoniai-pontusi rétegekből a szél által kirostált homok ekként a Bakony oldalaira magasra feljutott. Söcz és Sümegprága között, ahol a Kis- és a NagyMagyar-Alföld tágas alacsony horpadásban érintkeznek, a homok szintén magasra felemelkedik a hegylejtőkre. A Szebike- és a Lázhegyek keleti lejtői 300 m. magasságig homokkal vannak behintve ; a Viszlói és a Billegei-erdő dolomit-magaslatai is teli vannak szórva kvarczhomokkal. Feltűnő az a vastag homok-telep, amely az Agártető 513 m t. sz. feletti bazalttakarójától borított Dobosi-erdő fődolomit fensíkjának nyugati peremén 380— 400 m. t. sz. f. magasságú színben a Tüskés puszta környéken elterül. Magasan a 220 — 260 m. közti dolomitsíkság felett izolált helyzetben van itt a homok. A rezivári homokkővel együtt kétséges előttem ennek a magasan fekvő homokképződménynek geologiai kora. Bízvást a pannoniai-pontusi korszak szélfuvásainak lehet tulajdonítani oda feljutását. Mert abban nem kétkedem, hogy a szelek hordták a magasba a homokot, amikor 290 m.-nél nagyobb magasságokban a plioczénkorú álló vizeknek nincs semmi maradványa vidékünkön. Kétség marad fenn azonban arra nézve, vájjon a pannoniai-pontusi korbeli szél hordta-e fel a magaslatokra a kiszáradó vízszélnek homokját, avagy csak a pleisztoczén időbeli szárazulatról szállt fel a homok. Homokkal vannak fedve a Haláphegy, a Szentgyörgyhegy, a Gyulakeszihegy, a Tótihegy, a Gulácshegy, a Badacsonyhegy, sőt még a szigligeti bazalttufa dombok is. Ezek a bazalt szigethegyek a tapolczai tágas horpadásban vannak, amelyen át az északi szél régóta akadály nélkül száguldhatott a Balaton felvidék és a Keszthelyi-hegység között a Nagy-Magyar-Alföld mélyedései felé. Érthető tehát, hogy a szemközt fekvő somogyi oldalon is, Boglár és Balatonkeresztúr között, a homok uralja a térszínt. Nemcsak a somogyi Nagyberek szigetein és a tőzegaljában van homok, hanem az a Berektől délre a Kaposvülgyig, sőt azontúl a Dráváig is terjed és néhol futóhomokká alakul. A homoknak nagy elterjedését, valamint a lösznek hiányát Somogy és Zala vármegyék határos területein szintén az északi szelek akadálynélküli uralmának tulajdonítom ; kapcsolatban van ez azzal a fent már leírt tapasztalatommal, 1 hogy ezen a tájon a pannoniai-pontusi rétegek felső része túlnyomólag vastag homoktelepekből áll, amelyekből a homoknak tetemes mennyisége kerül elő a mai árokbevágásokból is. A somogyi Nagyberektől délnek elterülő hullámos homokiapályról tüzetes adatok az altalaj szerkezetéről nem állnak rendelkezésemre. A Kaposon túl Nagyatád nagyközség ártézi fürdő-kútja azonban nagyon becses feltárással szolgált az altalaj rétegeiről. Bárha Nagyatád messzire kívül esik is térképünk területén, 2 indokoltnak 1 Lásd fenn a 353. és 401. oldalakon. 2 55 km. távolságra van Balatonberénytől délre.
