Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képződményét 83 Szákahegyen, valamint a hidegkúti Somhegyen és a Recsekhegyen, továbbá a vámosi Gyűrtetőn, valamint a mencshelyi Csertetőn, ahol a szintes-fekvésű trinodosus rétegek szélesen elterülnek a felszínen. Az erdős térszínen, meg a szőlőkben azonban telepedést mérni és réteghatárt megfigyelni nem lehet. Ezeken a helyeken is hajlandó vagyok a nagy felszini szélességet inkább a szintes fekvésnek és boltozatos vagy gyűrődött telepedésnek, mintsem valóságos megvastagodásnak tulajdonítani. A dörgicsei Öreg-erdőben, a Herend-erdőn és a Hangyás-erdőn, ahol a kagylósmész tetemes vastagságban lép föl, egy fehérszínű, tömött mészkő, melynek egyikmásik padja a dachsteini mészkőre emlékeztet, helyettesíti a normális márgás balatonfelvidéki kagylós-meszet; ennek a fehér mészkőnek a vastagságát, 15°-os hajlását számításba véve, 180 m.-re becsülöm. Horoghegy Po ngyér zm Mezőmái NNE vo . _ SSW 7" 59 ábra. A köveskállai Mezőmái Horoghegy és Pongyér szelvénye 1 : 20000, 1 : 10000 (1 : 2). tg lemezes-mészkő, t.g s megyehegyi-dolomit, tg'' kagylós-mész és buchensteini-rétegek, tg tridentinusmészkő, t.g'' felső márgacsoport, ni n pannoniai-pontusi rétegek, q" lösz. Ezen a tájon, ahol permi vörös homokkő nem fekszik a középtriász rétegek előtt a Balaton partján, a lemezes-mészkőtől kezdve a fő-dolomitig valamennyi triászemelet szintesen fekszik, sőt szelid antiklinális délkeleti hajlásokat is mutat. Talán ennek a körülménynek lehet betudni a kagylós-mésznek itteni nagyobb vízszintes elhelyezkedését és a rendestől eltérő kőzeteit. Mintha a két permi homokkőből álló sziget között mélyebb tenger közlekedett volna a fehér mészkő lerakódása idején. A Spiriferina Mentzeli-n kívül krinoidákat, Opis praeladina FRECH-CÓ, Katica-féléket, Ihingarites- és P/pc/z/fec-maradványokat találtam a fehér mészkőben. A Monoszló és Köveskálla közötti Alsó-erdőn és a Mezőmáli szőlők feletti Horoghegyen a kagylós-mész ismét normális kőzetű és csekély vastagságú (59. ábra). Márgás kifejlődéssel a Szentbékálla melletti szőlőkben a Mátéhegy nyugati aljában, a Szentistván-pusztától északra eső völgyöbölben lelém utolsó délnyugati felbukkanását. Itt is a tűzköves vörös tridentinus-mészkő kiséri és czefalopodákat tartalmazó, sárga, márgás mészkőből áll. Vámosi Somhegy -íVtP Vámosi alsó erdő f»> 42 ß V.-Fajszi felső erdő SE 60. ábra. A vámosi Somhegy szelvénye. 1 : 20000 1 : 10000 (1 : 2.). V lemezes-mészkő, t.g y megyehegyi-dolomit, tg" kagylós-mész és buchensteini-rétegek, t./ tridentinusmészkő, d dolomitpadok, tg" felső márgacsoport, mg v pannoniai-pontusi rétegek, q lösz. Hangsúlyozom, hogy a brachiopodás szürke mészkővet jellegzetesen kifejlődve csak Felsőörsön, Szentkirályszabadján (61. ábra) és Köveskállán találtam. A litéri hosszanti törésvonaltól északkeletre eső területen, melyet a Veszprémnagyvázsonyi fensík foglal el, a balatonmenti kagylós-mésztől elütő kőzetek képviselik ezt az emeletet. 6*
