Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai
603 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A keszthelyi, helyesebben alsópáhoki hévízforrás a keszthelyi fődolomithegység hirtelen nyugati és déli leszakadása alatt, észak—déli és nyugat—keleti hasadások kereszteződésén fekszik. A forrásoknak egész raja emelkedik itt fel a dolomitfekvőből, mert Szentandráson is langyosvizűek a kutak és a SzoRG-féle szanatóriumban 40C°-os hővizet fúrtak meg. A budapesti és az esztergomi hévizek hasonmása a keszthelyi hévíz. Pótló jegyzet a balatonfüredi savanyúvíz-források talajviszonyairól az 595. oldalon közöltekhez. A források foglalási munkáját megelőző próbafúrások anyagából két talajpróbát küldtem P OST E. úrnak, a svéd geologiai intézet tagjának Stockholmba, megkérve őtet a tőzeges rétiföld tüzetes átvizsgálására. A két próba vizsgálatáról az utolsó ívnek imprimálása közben érkezett P OST úr szíves közleménye, amelyben a rétiföldben talált szerves maradványokat leírta. Az egyik próba (I) a 3 l/ 2 m- rétiföld felső, a másik (II) annak mélyebb szintjéből származik. Egy-egy próbának kb. 250 cm 3 mennyiségét iszapolva. P OST E. a következőket lelte bennük: I. próba. * Char a spóra, * Equisetum limosum szártöredékei, * Equisetum sp. noduskorongjai, Lycopus europaeus egy gyümölcsrésze, *Menyanthes trifoliata magvai, Montia rivularis sok magva, Polygonum história egy gyümölcse, * Rum ex (s. Polygonum) sp. gyümölcsök, *Scirpus lacustrisgyév gyümölcsei, *Scirpus palustris sok gyümölcse, *Scirpus tahernamontani sok gyümölcse, Zanichellia polycarpa sok gyümölcse, * rovarmaradványok, ostracodák, Limnaea truncatula 2 példánya, *Planorbis marginatus bőven, Succinea putris elég bőven, Valvata eristata 2 példánya. A II. próbában az előbbi névsornak *-al jelzett alakjain kívül még a következők voltak: Najas marina 1 magva, Polygonum natans gyümölcskövei (?), Ranunculus flammula gyümölcse, Cornus sanguinea gyümölcsköve, Viola magva. A mikroszkopikus vizsgálat Conferva cfr. bombycina, epiűtikus Diatomaceá-t (különösen Naviculá-t) és gyéren Euspongilla tűk töredékeit mutatta ki. * * X A megelőző fejezetekben a Balatonnak és tágabb környékének földtani alakulásait, ezeknek elterjedését és telepedését tüzetesen leírtam. A regionális geológiának tárgyául ebben a kötetben hazánknak az a része szolgált, amelyet eddig is legrégibb idő óta és legkörülményesebben tanulmányoztak és leírtak az erre legjobban hivatottak: BEUDANT közel 100 év előtt és BÖCKH JÁNOS most 40 éve. Magyarország egyetlen területéről sem bírtunk hűbb geológiai leírást BÖCKH J.-nak a Bakony déli részének geológiai viszonyai czímű munkájánál. Amit én ebben a kötetben közlök, az a Balatonnak jóval tágabb környezetét öleli fel, mint BÖCKH munkája, de a „Bakony déli részét", vagyis a „Balatonfelvidéket" is tüzetesen tárgyalja. Ha összehasonlítjuk BÖCKH leírásait e kötet ismertetéseivel, feltűnik, hogy mennyi vizsgálni való van egy még olyan jól tanulmányozott vidéken is. Mennél sűrűbben látogatjuk a Balatonfelvidéket, amelynek igazi röghegységjellege van, annál több és több részletet fedezünk fel szerkezetében. Az utánam jövő geológusok a most már jól kitaposott úton is temérdek újat és módosítani valót fognak találni. Munkám második fele az itt befejezett, rétegcsoportok és tájékok szerinti, leírás alapján a Balatonvidék ősföldrajzát, általános tektonikáját, morfológiáját fogja tartalmazni. Remélem, hogy ezzel együtt a Balaton környékének geológiai térképét és egyéb magyarázó kartográfiai mellékleteit is kiadhatom.
