Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai
597 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Kispécsely pusztán kutak és források. Nemespécsely faluban a kismélységű kutak. Vászolyon a Megyeskút és a falubeli kutak. Monoszlón, Balaton henyén az összes forráskutak. A noricumi fődolomit alól előbuggyanó források. Az eddig felsorolt forrásoknál sokkal bővebbek azok, amelyek a fődolomit alól fakadnak. Ezeknek vezetője természetesen a felső márgacsoport határa. Nem is ismerünk más helyt fődolomitból fakadó forrást, mint ott, ahol a felső márgacsoport alóla kibúvik, avagy a völgy talpa alatt, csekély mélységben közel van a fődolomithoz. Csopak és Balatonfüred között a Balatonba állandóan befolyó sédeket a fődolomitból fakadó források táplálják. Öskü, Hajmáskér, Kádárta vidékén a fődolomitból folynak ki a források, Rátót és Veszprém kútjai és forrásai szintén mind fődolomitterületen vannak. A jutási vasúti állomás kútja is fődolomitba mélyed és teli van, ihatatlan vízzel. Rátót, Kádárta, Hajmáskér, Öskü és Bánta-puszta vidékén az összes források a fődolomitból fakadnak. A veszprémi Séd melléke, mint ennek a vidéknek eróziós bázisa és legmélyebb völgye ugyancsak bővelkedik felfakadó vízben. A veszprémi kutakról és forrásokról ki van mutatva, hogy a fődolomit márgafeküje táplálja őket és maga a Séd is fődolomit alól fakadó forrásvíz. 1 Nem lehet kétséges, hogy a sédmelléki forrásokat is a fődolomit alatti márga gyűjti. Közvetlenül a felvidék fődolomitja alól felbuggyanó források a következők: Felsőörsön a Malomvölgy fején, a Forráshegy felett fakadó bő vizek. Lovason a fővölgyben a Királykútforrás. Csopakon a Nosztori-major megett fakadó gazdag forrás, mely a káptalani halastavakat látja el vízzel és három malmot hajt. Balatonarácson a Koloska-völgy felső részének sziklái alól fakadó számos forrás. Balatonfüreden a Kéki-malom feletti forrás és a faluban levő Siske-völgy forrásai. Pécselyen a Zádorkút és a Börtönkút. Diszelyen a falubeli források. A Kes zthelyi hegységben a szentmiklósvölgyi kút; a szentmihályi kápolnadomb tövében, közvetlenül a Balaton szélén levő forrás és a vashegyi források. A távolabbi Balatonfelvidék fődolomit alkotta magaslatain a források nagyonnagyon ritkák; sem a mezozoos rétegekből álló területeken, sem a nummulites mészkővel elfedett térszínen nem ismerek forrásokat. Mindezek likacsos, hasadékos, üreges kőzetek, amelyek a vizet elnyelik és mélyen leboesátják az altalajba. A mioczénkorú rétegek forrásai. A mediterrán és sarmatiai durva mészkőből és kavicstelepekből azonban annál több forrás fakad. Balatonudvari környékén, Akaiin, Tapolczán temérdek fakadásos hely van a mioczén durvamész balatonvízszéli kibukkanásain. Akaiitól nyugatra, a Sághipuszta alatti római fürdő és a Z á n k a előtti Várkút elhagyott fürdőjének forrásai példázzák ezeket. 1 Lásd LACZKÓ DEZSŐ: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása.
