Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről
589 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö amelynek legközelebbi magasabb dombmelléke a bakony-, sümeg- és keszthelyvidéki triászkorú hegyeken és a Ceti-Alpok vasvármegyei kiágazásain van. Baltavár ennek a tágas környezetnek épp közepén fekszik. Hogyha tehát a baltavári csontréteget a pannoniai-pontusi tóvízi lerakodások közé helyezzük, feltételeznünk kell azt, hogy az emlős fauna korában a pontusi állóvíz egészen felszikkadt és az egész bakonyés alpokközti túladunai vidék hosszabb ideig szárazfölddé vált, amelyen a baltavári emlős fauna hosszabb ideig élt és a polgárdi faunába átalakult. Ezt a szárazföldi időszakot azután ismét vizszéli elborítás követte, amely a szárazföldi gerinczes faunát kiölte. Polgárdin hasonló az eset, mint Baltaváron ; itt is egy alacsony sziget emelkedik ki a legfelsőbb pannoniai-pontusi rétegek adta peneplénból, amelynek száraz felszínén élő pusztai ragadozók és legelésző csordák temetője van a magános sziget kőüregeiben. Hogyha a közép- és a felső-pannoniai rétegek közé helyezzük a baltavári és a polgárdi csonttelepeket, akkor a reájuk következő időben ismét egy általános pontusi vízelborítást kellene feltételeznünk a Congeria rhomboidea és az Unió Wetzleri-s szint keletkezésének idejére. Ennek hipotézisét VITÁLIS ISTVÁN barátom állította fel. 306. ábra. A keszthelyi dolomit-hegységtől északra eső zsidi Nagy Lázhegy szelvénye VITALIS ISTVÁN és LÓCZY L. különböző értelmezésében. Mérték az alapra 1 : 36000, a magasságokra 1 : 18000 (1 : 2). tg fődolomit, mg sarmatiai durva mészkő, a pannoniai-pontusi kavics és fehér kvarczhomok, b pannoniai-pontusi, alúl kékesszürke, felül sárga agyag, c pannoniai-pontusi sárga homok és homokkő, ß bazalt, d a bazaltnál fiatalabb, transzgressáló vizi lerakodás, q" lösz és homok bazalttörmelékkel. A VITÁLIS, B LÓCZY szerinti szerkezet. A pannoniai-pontusi vízszínnek a zsidi Lázhegy 290 m.-nyi fensíkjáról a bazalttakaró elterülése utáni mélyreleszállítását VITÁLIS ISTVÁN 1 leírásából az A) alatti szelvény szerint kell képzelni. Vagyis Unió Wetzleris homoklencse lerakodásakor az Öreg-Lázhegy bazanitoid takarójának már léteznie kellett. VITÁLIS HALAVÁTS GYULA gondolatmenetét idézi, amely szerint az Unió Wetzleris rétegek ott keletkeztek, ahol a nyugaton és északon történő kontinentális emelkedés következtében a pontusi tó szárazzá vált részein képződött folyók vize a pontusi tóba ömlött. HALAVÁTS GYULÁnak nagy területekre vonatkozó elmélete a zsidi szűk árkokra nem illik reá. Az Unió Wetzleris homoklencséknek ilyetén behelyezkedését én is megfigyeltem a Balaton mellékén, Karád vidékén és Fonyódon; 2 magam is a vízszíningadozásokkal járó folyómederkitöltéseknek ítéltem a különböző magasságokban a congeriás és limnocardiumos rétegek közé ékelődő Uniós lencséket; azonban ellentétben VITÁLIS1 A balatonvidéki bazaltok; Geológiai stb. függelék közleménye 135—137. oldal. 2 Lásd fenn a 309. és 349. oldalon.
