Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről
583 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö vele csaknem egyidejűleg LÖRENTHEY IMRE 1 pedig az Unió Wetzleri szintjébe és ezzel a felső pannoniai-pontusi emeletbe illeszti. KORMOS TIVADAR 2 barátom szóbeli közléssel azt véli, hogy a baltavári emlősfauna a közép pannoniai-pontusi korba illesztendő, a polgárdi fauna ennél valamivel fiatalabb és felső pannoniai-pontusi korúnak vehető, az úrkúti fauna pedig levantei korú. KORMOS nézete szerint a villányi csontbreccsák legfelső plioczén- vagy legalsó pleisztoczénkorúak a városhídvégi és ercsi folyókavicsbeli csontleletekkel együtt. A szóban levő szinteknek általánosabb helyzetére nézve sincs még megegyezés. HOERNES R. a tráciai emeletbe helyezte a baltavári faunát és az osztrák Mastodon longirostris tartalmú kavicstelepeket (Belvederei kavics), ezt a szárazföldi képződményt a pontusi emelettel egykorúnak jelezve. 3 S CHAFFER F. szerint Wien környékén nem a belvederei kavicsban, hanem ennek feküjében, a pontusi rétegekben találták a csontokat. 4 Nincs eldöntve az a kérdés sem, hogy a pontusi rétegek a mioczén-, avagy a plioczénemeletbe sorozandók-e ? A franczia geologusok, DÉPERET, 5 LAPPARENT, továbbá a németek közül ZITTEL és HOERNES a felsőmioczénbe foglalták és magyar kollégáim közül KORMOS és SCHRÉTER 6 is ehhez a felfogáshoz hajlanak. SCHRÉTER fokozatos átmenetet lát a sarmatiai rétegekből a pannoniai-pontusiakba. Ez a sok helyen felismert prepontusi erózióval nem egyeztethető össze. Nekem inkább ínyemre van F UCHS T. és legújabban S CHLOSSER 7 nézete, amely a pontusi rétegeket a plioczénbe tartozónak nézi. Abban az esetben volnék én hajlandó a pannoniai-pontusi rétegeket és a velük egykorúaknak tekintett úgynevezett trácziai csontlerakodásokat Baltavárt és Polgárdin a mioczénbe helyezni, hogyha a plioczénlerakodásokat a túladunai pannóniai medenczében teljesen hiányzóknak fogadnók el és a levantei rétegeknek nevezett rétegeket már az alsópleisztoczénkor üledékeinek vennénk. Azok szerint az elvek szerint, amelyekkel a franczia geologusok és különösen LAPPARENT A. a plioczénrétegsorozatot a mioczén-szeriestől elkülöníti, a túladunai pontusi rétegeket is a sarmatiai mioczéntől elválasztandó képződményeknek kellene tekintenünk. LAPPARENT azt írja, hogy a plioczén időszakot a térszín diszlokácziója vezette be. A Rhone öböl congeriás rétegei Bolléne-nél diszkordánsan nyugszanak a mioczénrétegeken, de szorosan hozzá vannak kapcsolva fedőjükhöz, 8 amelyben alsó és középső plioczénkorú tengeri lerakodások vannak. Ezekkel egyeznének a paludinás rétegek, meg az Elephas meridionalis és a Mastodon arvernensis szintjei. A bollénei telepedéshez hasonló az a túladunán és Wien körül felismert jelenség, amelyet HOERNES R. prepontusi erózióval magyaráz. 1 Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához ; Paleont. függelék IV. köt. III. közi., 181. oldal. 2 V. ö. KORMOS: A magyarországi preglaciális fauna származástani problémája: Koch-Emlékkönyv. Budapest, 1912. 46(8) oldal. * Ban u. Bild Österreichs, 978—999. és 1015. old. 4 Geologie der Stadt Wien. Bd. II. p. 157—164. 6 DÉPÉ RET : Sur les horizons mammologiques miocénes du Bassin de Rhone : Bull. Soc. ged. de on (31). Tome XV. VI. 50—51. 1. 6 Koch-Emlékkönyv 136(10). old. ' SCHLOSSER M : Die geologische Entwicklung Herkunft u. Verbreitung der Säugetiere : Sonderabdruck aus Zittels Grundzüge der Paläontologie. II. Abt. S. 15. 8 Traite de Geologie 5. m. Ed. 1638. old. és 771. ábra.
