Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
579 Ahol a vékony feltalajt a víz vagy a szél elhordta, ott a vörös agyag a felszínen van. Az ilyképen keletkező vörhenyes talajnak legnagyobb elterjedése a Balaton északnyugati környékén van, hol a túlnyomóan meszes alapkőzeteket egyaránt borítja. 1 Még a hegység belsejében is ilyen vörhenyes barna talajuk van a szántóföldeknek és p. o. Nagyvázsonytól délre, erdőkoszorúzta fensíkon a legjellegzetesebb lösznek is élénk vörösbarna színű feltalaja van. Már a veszprémi fensíkon olyan régi keletű irtásokat találunk, hogy ott az egykori erdőtalaj felszíne a humusz felszaporodása következtében megbarnult, valóságos átmenetet mutatva a mezőségi talajokhoz. C) A fakó erdei talaj o k-nak amilyen nagy elterjedésük van a Bakony északnyugati lejtőin, olyan ritkák a Balaton környékén. Jellegzetes és egyszersmind feltűnő lelőhelye a legkilúgzottabb fakó erdei talajnak az Örsi-hegy teteje. Itt alig 5—10 cm. vastag hamuszürke talaj borítja a durva permkorú kvarczkonglomerát alapkőzetet és ez a talajféleség oly nagy hiányával van a növényi táplálóanyagoknak, hogy rajta csak a legigénytelenebb növényzet, p. o. a hangafű (Calluna) képes megélni. Ez a hely egyszersmind a nevezett magashegyvidéki növénynem legkeletibb szigete az Alföld felé. D) A réti agyagok és tőzegtalajok közül Balatonunk környékén az előbb említetteknek aránylag csekélyebb elterjedése van, míg a tőzegtalajok az ismeretes lápokat borítják. 2 Közös jellemvonásuk, hogy tespedő vizekből rakodtak le, nitrogénben nagyon gazdagok, azonban a foszforsavnak és káliumnak hiányában vannak. Úgy a rétiagyagnak, mint a tőzegtalajnak altalaja erősen kilúgzott, de míg a rétiagyag közvetlenül ezen altalajon nyugszik, addig a tőzegtalaj és altalaja közé változó vastagságú, helyenkint több méteres tőzegréteg ékelődik. E) Váztalajok. Ahol a talajkialakulás menete lassúbb az elhordás meneténél, ott az alapkőzet a felületre ér és legföljebb olyan laza talajvázzal van borítva, amely szerves eredésű növényi táplálóanyagoknak hiján van. Legszembetűnőbb ez a jelenség a Balaton északkeleti partvidékén, hol p. o. Fűzfőtől Akarattya pusztáig túlnyomóan ilyen váztalajok borítják a harmadkorú rétegeket. 1 Össze nem tévesztendő ez a vörhenyes talaj a Bakony délkeleti nyúlványaiban föllépő permi homokkő málladékával, mely kőzettani származásának köszöni meggyvörös színét. 3 V. ö. a Balaton lápjainak ismertetését. 37"
