Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
577 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö f) A szántód-puszta—zamárdi parton, a szántódi révház mögött egy vízdús posvány van, amelynek északi szegélye 3—4 kat. holdon valóságos tőzegláp. Csekély kiterjedése és mélysége (legnagyobb vastagsága 0'8 m.) mellett említésre is alig érdemes. g) Endréd község határának tópartján, a Tóközi-major alatt egy kis lápöböl terül el, amelyben vagy 60 kat. holdas tőzegtelep is fekszik. A tőzegréteg vastagsága csak 0'4—0'8 m., de tekintettel arra, hogy erősen víztelenített, igen tömött és érett minőségű. Fűtőértéke 3214 kalória, vízfelszívóképessége 100/164. h) Kiliti község Balatonpartján is van egy kis lápöböl mintegy 50 kat. holdas tőzegréteggel; vastagsága átlag 0'5 m. és anyaga az endrédíéhez hasonló. Mindezek együttvéve hazánk legnagyobb lápvidékét adják, amely úgy a gyakorlati, mint a tudományos vizsgálatoknak és megfigyeléseknek páratlanul bőséges teret enged. A Balaton tudományos tanulmányozása már számos oldalról világította meg ezen lápok természetét; így élő flórájukról BORBÁS VINCZE, élő és részben kihalt puhatestű állatvilágukról dr. KORMOS TIVADAR, gerinczes állatzárványaikról pedig dr. KADIC OTTOKÁR számolt be ugyanezen munka különböző részeiben. A Balatonvidék talajviszonyainak vázlata. írták: BALLENEGGER RÓBERT és dr. LÁSZLÓ GÁBOR. A Balaton különleges földrajzi helyzetével összefügg a vidék talajviszonyainak igen változatos képe. A talajok, különösen az északnyugati oldalon, úgyszólván lépésről lépésre változnak. Genetikai nézőpontból csoportosítva a talajokat, azoknak következő nemeit különböztethetjük meg: A) Barna mezőségi talajok borítják a Nagy Alföldnek a Balatonig felnyúló öbleit és keskeny szegélyben kísérik a Balaton veszprémi, ill. somogyi partjait. Ott, hol ez a talajnem jellegzetes kifejlődésben található, p. o. Balatonszemesnél, Kenesénél, Veszprémnél, stb., a következő szelvényt látjuk : a feltalaj (0—20 cm.) világosbarna, morzsás szövetű; kevés szénsavas meszet tartalmaz, úgy hogy sósavval nem, vagy csak kevéssé pezseg. Humusztartalma aránylag magas (3 — 5%). Alatta sötétebb színű, agyagosabb szint következik (20—100 cm.), amelyet löszből, löszhomokból, ill. harmadkorú és triaszrétegekből álló altalaj vált fel. A barna mezőségi talajok füves tenyészet nyomán alakultak ki ; a feltalaj nagy humusztartalma és oldható sókban való gazdagsága jellemzik. B) Barna erdei talajok a somogyi dombvidék jellemző talajai. Igen jól tanulmányozhatók Karád vidékén a régi bükkerdőkben. így Karádtól északra, a kelesdi völgyben a következő szelvényt látjuk: A feltalaj (0—30 cm.) szürke, agyagos talajféleség, mely szárazon szögletes, szemcsés szerkezetű. Felső része (0 — 15 cm.) barnás szürke; alatta 30—40 cm. vastag vörös agyagréteg következik, melyet itt szürkés sárga színű lösz vált fel. A barna erdei talajok eredetüket az erdő és a meszes altalaj együttes hatásának köszönik. A korhadó erdei lombtakaróból származó humuszsavakat, továbbá szénsavat tartalmazó vizek a mállás terményei közül a vasvegyületeket oldatban tartják. Ez a vasas víz leszívárgás közben találkozik a felfelé mozgó talajnedvességgel, mely a mészben bővelkedő alapkőzetből szénsavas meszet oldott ki. A szénsavas mész a humuszos oldatban levő vasat kicsapja. Ennek a folyamatnak köszöni képződését a barna erdei talajokat jellemző vörös agyagszínt. A Balaton tu lom. tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 37
