Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
574 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö tőzegipar van folyamatban. Ennek egyik terméke a géperőre készült tüzelőtőzeg, a másik az alomtőzeg. E kétféle czélra természetesen nem egyugyanaz a tőzeg lehet alkalmas, mert míg tüzelőtőzegnek a legnagyobb hőértékű érett gyeptőzeg kívánatos, addig alomkészítéshez éppen a legrostosabb és könnyebb nádtőzeg szükséges A Nagybereknek Kéthely, Gomba és Boronka közti része mindkét tözegnemet nyújtja, mert középső tájain a tömött sástőzeg 3—3*5 méter vastag réteget alkot, kerületi tájain pedig a nádtőzeg az uralkodó. Ezt az előnyös helyzetet a kéthelyi példa után a gombai és boronkai tőzegkiaknázások is élvezik, a melyek egyikét a 304-ik ábra mutatja. íMellőzve a különféle tőzegkiaknázások ismertetését és elbírálását, röviden csak a balatoni tőzegeknek olyan tulajdonságaira térünk át, a melyek alkalmazásuk nézőpontjából fontosabbak. Tüzelőtőzeg előállítására a balatoni lápok közül négyben van megfelelő tőzeganyag, mint a tapolcza—szigligeti, a balatongyöröki, a hévíz—zalai és a somogyi nagyberek lápjaiban. Az ilyen czélra alkalmas tőzegteleprészeket térképünkön a legsötétebb jelzésű, a 2 méter mélységet meghaladó területein találjuk. E tőzegek kísérleti fűtőértéke a 3000 kalóriát rendszerint meghaladja és színük sötétbarna vagy fekete. Kiaknázásuk elé csak vizbőségük, illetőleg a talajvíz színe alatti helyzetük gördít némi akadályokat. Úgy a felsorolt négy lápnak kerületi részein, mint valamennyi egyéb balatonmelléki lápunkban a sekély víz alatt képződött tőzeg anyaga túlnyomóan nád 1 és ezért az alomtőzeg készítésére nagyobbára alkalmas. Vízfelszívóképessége ugyan sohasem versenyezhet a hegyvidéki mohatőzegekével, de 200—400 közt ingadozó vízfelszívó képessége — a mint a gyakorlat is bizonyítja — még mindig jó szolgálatokat tehet a gazdaságban. Ezek után már a balatoni lápok felsorolására és rövid jellemzésére térünk át, Zala és Somogy azon lápjaira terjeszkedve ki, a melyek kétségtelenül a Balatonnak tartozékai, tehát kiegészítő részei. 1. A tihanyi lápok, a) A félsziget szűkületének északkeleti partján egy lOkat. holdas tőzegláp a vízpartot szegélyező nádasig terjed. Legnagyobb mélysége 1'5 m. szürke agyagon; anyaga gyeptőzeg, 3147*5 kalória fűtőértékkel és 100/248 vízfelszívóképességgel; tömege mintegy 45.000 m 3. b) A félsziget délkeleti csúcsán a Révközti tó körül van egy 3—4 holdas tőzegláp, a Kopaszhegy lába és a parti turzás közt. Legnagyobb mélysége 0*3 méter és fekete rétiagyagon nyugszik. 2. A Szigliget—tapolczai láp. A Balaton felől Ederics és a Badacsony közt nyíló öböl északon Tapolczáig terjed. Összefüggő tőzegtelepe Szigliget és Szt.-György hegyeit övezve, Tapolcza, Lesenczetomaj, Nemesvita, Balatonederics, Szigliget, Hegymagas, Raposka, Gyulakeszi, Kisapáti, Gulács és Tördemicz községek határaiba esik és délen a Balaton víz széléig terjed. Összes területe 2259 kat. hold; legnagyobb mélysége a Szt.-György-hegy nyugati lábánál a 7 métert is eléri, tehát a lápfenék a Balaton vízszínénél 3—4 méterrel mélyebben fekszik. A láp északi részében a fenék pannoniai-pontusi-korú kavicsos homok, déli részében iszapos homok, nyugati szegélyén agyag. A tőzeg túlnyomóan sástőzeg, 2513 kalória átlagos fűtőértékkel és 1 A tőzeg metszési felületén likacsosan látszó nádszálakról ezt a tőzeget a Nagyberekben „lépestőzeg"-nek nevezik.
