Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
562 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö egyezőleg száraz mocsaras medenczefenékre utalnak, a melybe a patakok minden oldalról, még a Balatonfelvidék alját kísérő legmélyebb részekre is törmeléket szállítottak. A Balaton vize csak a későbbi pleisztoczén időben, körülbelül a löszképződéssel egyidejűleg kezdett összegyűlni. Vizében már a mai csiga- és kagyló-fauna élt. Időnkénti ingadozásait a tőzegtelep bizonyítja, a melynek szárazabb vagy hidegebb idején a Balaton lefolyástalan volt, a környező partokon pedig talán a löszbe foglalt sötétebb telepek keletkeztek. A Balaton feneke holoczén lerakodásának kovamoszatai. Miután dr. PANTOCSEK JÓZSEF barátom a Balaton fenékiszapjából a kovamoszatoknak nagy flóráját leírta 1 és én a Balaton fenekén eszközölt fúrások tanulmányozásából meggyőződtem, hogy 5—7 m.-nyire a mai vízszín alatt van a holoczénlerakodások kezdete a meddig fúrópróbák az én mikroszkópom alatt is diatomacea tartalmúaknak mutatkoztak, rajta voltam, hogy pontosan merített fúrópróbákat szerezzek a holoczénnak tartott lerakodásokból és ezeket PANTOCSEK JÓZSEF gondosan megvizsgálja. Kérésemre KAALI NAGY DEZSŐ kir. főmérnök barátom a Balatoni kikötőépítő felügyelőség főnöke szíves volt a tihanyi és a révfülöpi kikötők mélyebb vize alatt fúrásokat elrendelni és ezekből gondosan gyűjtött fúrópróbákat PANTOCSEK JÓZSEF barátomhoz Pozsonyba elküldeni. 1912. év tavaszán történtek a fúrások és a Tihanyi kikötő mólójának végén 3*20 m. mély víz alatt; 1*00, 2*00 és 3'10 m. mélységekből a fenék alatt; a Révfülöpin pedig a kikötő molotengelyének meghosszabbításában 20 m.-re a Balatonban 2 20 m. mély vízben, 1*20, 1*70, 2*20, 2*70, 3*20, 3*70 és T20 m. fenékalji mélységekből küldettek próbák dr. PANTOCSEK JózsEF-nek, a ki az 563—567. oldalakon következő lajstromot volt szíves közlés végett átadni. PANTOCSEK JÓZSEF gondos, fáradságos vizsgálataiból kiderült, hogy a Balatonban élő bacillariafajokból több mint a fele van szubfosszilisan a fenék iszapjában és pedig a mélyebb holoczénlerakodásokban 6'20 m.-re a vízszín alatt több, mint a fenék közvetlen iszapjában. Nagyon figyelemre méltó, hogy a nyugat-mongoliai magasfekvésű Kosszogol medenczében a balatoni iszapban talált baczillariák 47%-át figyelte meg E. OSTRUP kopenhágai búvár. Ezek között vannak a főszereplők a Balatonban, ú. m. Campylodiscus hispidus (Balatonarács), Nitzschia limes, Cyclotella ocellata, Cocconeis diminuata, Navicula elliptica grossepnnctata, Stauroneis Smithii incissa. A Carnegia n. sp. meg a Navicula Aspeitiae, Navicula Koslowii még Tibetben is 3000—4000 méter magasságban, uralkodó alakok." PANTOCSEK JÓZSEF barátom nagybecsű biologiai adatai tehát igazolják a 6 méter vízalatti mélységig terjedő balatoni lerakodások holoczén korát, amint ezt a geologiai vizsgálódások meg a chemiai és mechanikai elemzések megállapították. Hálásan köszönöm e helyen is dr. PANTOCSEK JózsEF-nek fáradságos és gondos közreműködését. 1 PANTOCSEK JÓZSEF : A balatoni kovamoszatok. A Balat. tud. tanúim, eredm II. köt. II. rész. Függ.
