Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
48 .4 Balaton környékének geo logiai képződményei. Litér falutól nyugatra, a Szentkirályszabadja felé vezető út mellett, nagyobb foltban hever szerte ; vereses színe szembeötlővé teszi. Úgy látszik, hogy az elébb leírt dolomitos-márgás rétegeknek homokosabb és durvábbszemű arkozás módosulata ez a dolomitos-arkozás homokkő; mert ahol meglelém a fent ecsetelt márgás dolomit hiányzani látszik, vagy legalább is nagyon megvékonyodik. SCHAFARZIK FERENCZ tüzetesebben vizsgálta és leírta az elhozott dolomitos arkozás homokkő példányokat. 1 Ennélfogva ezt a dolomitos homokkövet, amely néhány ponton mégis bizonyos átmenettel szolgál a földpátos permi homokkőből a legalsó werfeni rétegek márgás, dolomitos szintjébe, az utóbbitól nem tartóm elválasztandónak. 1 b) A werfeni rétegek alsó, dolomitos márgalemezeire fokozatos átmenettel mészmárgalapok, lemezek és palás márgák következnek. A csopaki Nádaskút melletti elhagyott murvabánya közvetlen tetejében, továbbá a Bene-dülő szőlőiben ez a márga uralkodik. Lovastól kezdve Aszófőig ezt a márgás szintet lépésről lépésre 34. ábra. Az arácsi Rodostó nyaraló alapozásakor 1908-ban féltárt legalsó seisi rétegek gyüredezettségei, nyugatról nézve követhetni a harántos törések okozta zavartság mellett is. Felismertem ezt a szintet Felsőörsön az Ürgehegyen, az almádi szőlőkben és Szentkirályszabadja körül is, és pedig •. az, utóbbphelyeken jóval közelébb a permi veres homokkő határához mint Balatonföred környékén. A világossárga és zöldesszürke színezet, amely ebben a márgacsoportban uralkodik, csak az elmállásnak eredménye, amelynek lényegesen átalakító befolyását az is bizonyítja, hogy a kövületek mészhéjai rendszerint teljesen kioldottak és csak a kagylók lenyomataiban van meg a fosszilis maradvány. Néhány ponton, például a felsőörsi szőlőkben és az almádii Remetevölgyben azonban, ahol kövületek héjai megmaradtak, valóságos lumasellát láttam sötétszürke és barna színezetű kemény márgás mészkövekben. A vékonylemezes, sőt palás, márgakomplexus hol keményebb, meszesebb vagy homokosabb, hol lágyabb, agyagosabb. le) Ugyanezen kőzeteknek felsőbb, lágyabb, agyagosabb 20—30 cm. vastagságú világosszürke mészkőpadokkal váltakozó részeit kövület tartalmuk alapján külön választ1 Id. h. 9. old. ; Ásvány- és kőzettani függelék.
