Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
A fúrás száma A fúrás ideje A fúrás pontos helye, részben irányszögekkel megállapítva A víz mélysége a középvíz alatt méterekben A fúrás feneke a középvízszín alatt méterekben A megfúrt iszappróbák hőmérséklete C°-ban Tőzeg a fúrásban a vízszin alatt méterekben Megjegyzések VI 1895. VII. 6. Balatonkövesd a Kereked-öböl keleti sarkán, a Küszöborr előtti nyilt vízen: Balatonkövesd — Balatonarács 62° 34' Balatonarács-tihanyi kolostor 75° 56' Tihanyi kolostor—Csúcshegy 13° 41' 2-18 1108 13-5—16-0° 5 68-7-28 (1 60 vastag) VI. A sárga kavicsos tőzeg alatt aprókavicsos, szürke csillámos agyag, borsónyi kvarczit, permi veres homokkő, dolomit-gömböcskékkel és szögletes felvidéki kavicscsal; a pleisztoczénlerakodások kezdete. Ezek a fúrásnak 16'36 m. mélységű fenekéig tartanak. Szürke homokos, csillámos agyagban kvarcz, kvarczit, kavicsok, köztük ökölnyiek vannak az agyagban. Egy ökölnyi nagyságú mészkődarab a 14'62 m. mélységben kimart felületével és sötétbarnára futtatott patinájával sivatagbeli kavicsokra emlékeztet. VII. 1894. VII. 23. Csopak és Balatonkövesd alatti Kerekedöböl közepén: Csopak—Balatonarács . . . 63° 45' Balatonarács-tihanyi kolostor 89° 45' Tihanyi kolostor—Siófok. . 82° 13' 24 0 16-36 15—160° 7-90—8-10 (0"20 vastag) VII. A Kereked-öböl közepén, 8'70 m. mélységben, a tőzeg alatt csigákkal jellemzett pleisztoczénrétcgek fekszenek. Csillámos kemény agyagon nyugszanak, amelyek egy Congeria Dobrei révén már a pannoniaipontusi emelethez tartoznak. VIII. 1895. X. 3-8. Aszófői sarok, öböl az aszófői partok és Tihany félsziget északkeleti oldala között: Akarattyai szilfa-Balatonfüred 64° 21' Balatonfüred - Aszófő . . .97° 36' Aszófő — Balatonudvari alsó templom 26° 13' Aszófő - tihanyi Csúcshegy . 24° 25' 245 24-25 14-0—18-0° 5-75-6 55 (0-80) VIII. A 6'55 m. mélyen fekvő tőzegtelep alatt a fúrásnak 24 m.-t meghaladó fenekén szürke és krémszínű iszap kavicstelepecskékkel váltakozik. A benne levő szegletes, ökölnyi dolomit- és mészkő-kvarezok azt bizonyítják, hogy a pleisztoczcnkorban is itt ömlött be az aszófő — balatonkisszőlősi patak és pedig egy jelentékeny mélységű siippedékbe, amelynek csak az alja lehet markaszitos konkréczióival a pannoniai-pontusi rétegekhez való. IX. 1895. X. 9-17. Fúzfői sarok, Almádi és a vörösberényi Fancséroldal közötti öbölben, az AlmádiVéghelyi-villa s aSérhegy között húzott vízi vonal közepén 267 17-77 14-5 - 15 0° IX. Bizonytalan mélységben van a holoczén és pleisztoczén határa. 5'67 m.-ben sejtem, ahol sok Lithoglyphustöredék volt. Lehet azonban, hogy csak 7'67 m.-ben kezdődik a pleisztoczén, amely 14'77 m.-ig tart a pannoniai-pontusi rétegekig. De az is lehetséges és valószínű, hogy a pleisztoczén nagyon vékonyan van jelen és már a 7'67 m.-től a plioczén altalaj kezdődik.
