Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
542 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö felett és 30—40 cm.-rel ez alatt, sőt 1903 július havában 79 cm.-re szállott a 0-pont alá. 1 Tehát egy félszázad alatt 1'31 m. volt a legnagyobb ingadozás; ami szintén igen nagy viszonylagos érték a Balatonnak 3'50 m.-es átlagos mélységével szemben. Amikor a Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztálya 1894—95-ben a Balaton fenékmélységeit fölmérte, 2 előzetes tapasztalatok alapján arra kértem a munka vezetőjét és létesítőjét, ERDŐS FERENCZ főmérnök, most műszaki tanácsos urat, hogy a víz mélységeinek megállapításán kívül még annak a lágy iszapnak a vastagságát is mérjék, amely a Balaton fenekét a legtöbb helyen elborítja és amelytől a kemény fenék élesen elválik. Minthogy a Balaton vizének mélysége a Tihany és Szántódpuszta közötti szoros kivételével, ahol egy kis területen a 10 m.-t valamivel túlhaladja, 4 méternél nem nagyobb, az iszapnak mélységét egy meghegyezett végű rúd segélyével úgyszólván mindenütt meg lehetett állapítani. Ez az iszap, amelyet a balatoni halászné'p «latyak» névvel illet, olyan lágy, hogy a nehéz rúd magától lefelé nyomul benne; és amikor legelőször próbálkoztam a fúrással és egy két méternyi hosszú vasrudat az 190 m.-es vízbe beleejtettünk, ez úgy elmerült és elfeküdt a sárban, hogy nem voltunk képesek mégannyi vesződséggel sem többé megkeríteni. Ez a lágy balatoni fenéksár még a fürdőzőkre is veszélyes lehet, ha közel a parthoz fejugrással az iszapba kerülnek. A Kereked-öbölben, Csopak és Balatonkövesd alatt, ahol a fúrórudat az iszapban elvesztettük, 3'90 m. volt az iszap vastagsága; alatta mindjárt tőzeges réteg következett. Az öböl keleti sarkán, a Kuszkó-vonyóban, közel a nád széléhez, az V-ös számú fúrás rudazata és csövezete az 1'90 méter mély víz alatt szintén magától 1'98 m.-re sülyedt le az iszapban, és a közeli Küszöborr vonyó előtti VI. fúrásban, közel a Kereked-öböl keleti sarkához, de már a nyilt 2'73 m. mély víz alatt 2'10 m. vastag sarat mértünk. Az aszófői sarokban 2 65, vízben 4'50 m -ben volt a sáralja, vagyis 1 '85 méternyi vastag iszap volt a kemény fenék felett. A Balaton fenekén lévő híg iszap vastagságáról temérdek adatunk van. Csak néhányat közlök ezekből a jelentősebb helyekről, hogy átnézetes kép táruljon elénk az iszapnak elterjedéséről: Balatonfüreden, a fürdőház előtti jégtörőknél. 2'00 m. Tihany félsziget keleti oldalán, a kolostor alatti vízen, a parttól 1 km.-nyire 3'00 » Tihany kikötőjének mólója alatt KAALI NAGY DEZSŐ közlése szerint 3'20 m. mély víz alatt. 340 » Tihany félszigeten, a rév előtti sikér vízben 2'60 és 5'00 » K e n e s é n, a kikötő hídjának végén 2"05 » Alsóörs és Siófok között a tó közepén . . . 2'00 » Boglár és Révfülöp között a tó közepén . . 2'76 » Révfülöpön, a kikötő homlokfala előtt.... 3'40 » Fonyódon, a hegy alatt 2'30—3'20 » Keszthelyen, a kikötőben 1 '00 » ' A Balaton vízjárására vonatkozó tanulmányoknak és adatoknak rövid foglalatja; M. kir. vízépítési igazgatóság. 1904. 2 Vízrajzi évkönyvek. V. köt. (1894. évfolyam.)
