Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
530 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö azt tapasztalám, hogy a tiszta vizben a kád fenekét és a fenéken lévő sárgarézszereit finom iszap lepi el; ez mindennap jobban és jobban szaporodott, utóbb egészen elfedte a sima horganybádogot, Őszszel a partra vontatott tutajról leemeltettem a kádat és a benne levő vizet felkavarva, azzal gondosan mindent leöblögetve, megszűrtem a vizet. Az első nyárszakán, 1897-ben, a 209 nap alatt hullott és megszárított por súlya 191'68 gr.-nyi volt; a második, 1898. év nyárszaki 217 napján viszonylagosan valamivel kevesebb 197'18 gr. volt a kádba hullott por. Az utóbbi évben hullott por térfogati súlyát EMSZT KÁLMÁN m. kir. osztálygeologus és vegyész 1000 cm 3-re 960 gmnak határozta meg. Ezzel az értékkel számolva, 1897-ben 209 nap alatt 199*67 cm 3 pormennyiség hullott a kádba; egyenletesen elosztva ez a 80 cm. átmérőjű kerek kád fenekén 0'3981, lekerekítve 0'4 mm. magas réteget ad. Az 1898-ban hullott 217 napi pormennyiség 205'4 cm 3 volt és 0'40854, lekerekítve 0'4l mm. vastagságban lepte el a kád fenekét. Bizonyára nem az egész évben és nem minden esztendőben hull egyenlő mennyiségben a por, mert hiszen a levegő portartalma és az abból leülepedő por a a meteorologiai tényezők függvénye. Hogyha az egész évre egyenletesen számítjuk a két év megfigyelését, akkor 1897-ben 365'13 cm 3 por 0'726 mm. magasságban hullott volna a kádba. Ugyanekként számítva 1898-ban 358'7 cm 3 por 0'7135mm. magasságban hullott volna. A kétévi átlagból 0'72 mm. magasságúnak mondhatjuk a Kereked-öbölbe évenként hulló pormennyiséget. A Balaton azonban a legtöbb évben 2—3 hónapig be van fagyva és a jégre hulló porból ilyenkor nem sok jut a vízbe, minthogy a szelek a hóval együtt elsodorják. Azután a téli és tavaszi hónapok nedves idejében a levegőnek portartalma is kevesebb. A tó fenekére leülepedő porhullásokat ezért az esztendő 6/e— 3/ 4-éről vehetjük közelítő számításba. Csak 290 napról összegezve a hullóport, a kétévi átlagból lekerekített értékkel 0'57 mm. magasságú pormennyiség hull a levegőből évente a Balaton fenekére. Természetes, hogy a hulló por a tófenekén vízzel elkeveredve agyagos iszapot ad, amelynek térfogati súlya jóval nagyobb a szitált, száraz levegővel teli pornál. EMSZT KÁLMÁN barátom a kiszárított balatonfenéki iszap térfogati súlyát 1643 gr,-al határozta meg egy dm 3-re. A lágy latyakos iszap térfogati súlyát 1400 gr.-ra becsülve, a 2'00 m. vastagságú 2 cm.-nyi lágy iszap lerakodásához szükséges időtartamot is ki lehet számítani. Az 0'57 mm. vastag, 960 gr. térfogati súlyú por a víz fenekén évenként 0'353 mm. vastag, 1400 gr. térfogati súlyú iszaplerakodásnak felel meg. Amenynyiben a Balaton fenéktalajában 6 m. mélységben a vizszín alatt levő tőzegrétegtől fölfelé számítottam a fenéklerakodások holoczénkori rétegét, a Balatonnak 2—3'50 m. közötti vize mélységeitől a 6 m. vízszín alatti mélységig terjedő holoczénkorú réteg 4—2'5 m. vastagságú, ennek 3'25 m. középrétékéből a 2 m. vastagságú latyakot leszámítva, a holoczénkorú fenéklerakodásra még 1 '25 kemény iszap marad. Az utóbbinak térfogati súlyát EMSZT KÁLMÁN 1643 gr.-ra határozta meg; az 0'57 mm. vastag, 960 térfogati súlyú évi hulló por 0'333 mm. vastagságú, 1643 gr. térfogati súlyú kemény iszapnak felel meg. Ennek a 125 m. vastagságú iszapnak lerakodásához 3755 év volna a fentebbi számítás alapján szükséges. 2 méter vastagságú lágy iszap keletkezéséhez 5667 évet számíthatunk az imént említett évi
